Blog

A Kormány az adóparadicsomokba menekített jövedelmek és a vagyon adóalapba vonása érdekében forrásadók bevezetését tervezi a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre, esetlegesen ilyen országokba fizetett egyéb szolgáltatási díjakra is. Az offshore-cég szigorítási  elképzelések azonban még csak terv szintjén sem érinthetnek uniós tagállamban bejegyzett társaságokat - a megkülönböztetést ugyanis tiltják az uniós irányelvek. Így az egésznek megintcsak nagyobb a füstje, mint a lángja.

Igazából még csak az internetről letölthető Válságkezelő programból ismerhetők az offshore cégek megrendszabályozásával kapcsolatos elképzelések. Még jogszabálytervezetet sem láttam, nemhogy kihirdetett jogszabályt. Így legfeljebb még csak a Válságkezelő programról elmélkedhetünk.

A Kormány itt a tünetet akarja kezelni – nem a kiváltó okokat megszüntetni. Ez szinte teljesen felesleges. Nekem az a véleményem,  hogy az offshore cégekbe menekített jövedelmek problémáját egy általános adócsökkentéssel kell kezelni. Ennek egyik lényeges intézkedése visszhangtalan maradt, ezévtől ugyanis már nincs 35%-os osztalék. Ez többet tett a probléma megoldásáért – ehhez képest ennek a Válságkezelő offshore elképzelésnek bizonyosan nem lesz ilyen hatása. Ha az eddigi eredmények nem elégségesek – akkor a 25%-os osztalékot tessék levinni 20%-ra, vagy 15-re. Azonnal megoldódna a probléma – nem kellene spéci adószakértői rendszabályokat kitalálni.

De miért az osztalékról beszélek én – amikor a Válságkezelő program ezt meg sem említi: csak a jogdíjjal és a kamattal foglalkozik.  Hacsak nem ezt jelenti az „allokált” jövedelem.  Teljesen mindegy – hiszen, ahogy Válságkezelő program fogalmaz, itt „menekített” jövedelmekről van szó, ehhez képest másodlagos a jogcíme. Az osztalék-mérséklés a jogdíj és a kamatproblémát is megoldaná.

Ellenben van egy probléma – ahogy évekkel ezelőtt az uniós irányelvek miatt kellett eltörölni a külföldre fizetett osztalék, jogdíj, kamat adóját – ugyanezen irányelvek nem fogják megengedni ezek visszacsempészését – legalábbis uniós tagállami társaságok viszonylatában nem. Ugyanis létezik egy irányelv: a Tanács 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat-, és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről.  Ennek 1. cikke szerint:

/1/ Egy tagállamban felmerülő kamat- és jogdíjfizetések mentesek az adott államban ilyen kifizetésekre akár forrásnál történő levonással, akár kivetéssel beszedett adók alól, feltéve, hogy a kamat vagy jogdíj haszonhúzója egy másik tagállam vállalkozása, vagy egy tagállam vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye.” Ilyen irányelv van az anya- és leányvállalat esetében fizetendő osztalékra is. (90/435/EGK Irányelv)

Persze, korai még bármi ellen, vagy mellett érvelni – lehet, hogy így lesz, lehet, hogy úgy. Van itt ezer megválaszolandó kérdés, pl. mely állam minősül adóparadicsomnak? Pl. az USA bizonyosan rossz néven venné, ha felkerülne egy ilyen feketelistára. Szerintem azonban ez az irány rossz, a „soha nem látott off shore szigor” legfeljebb csak ijesztgetésre, vagy egy „közös ellenség” felmutatására jó, aztán gyorsan kiderül, hogy arra sem. A sok százezer magyar kis és középvállalkozásnak nem az offshore a problémája, a válságot sem ez fogja megoldani. Neki az adócsökkentés számít – pl. az osztalékadó csökkentése legalább 20%-ra. Ez mellékesen megoldaná a Kormány offshore problémáját – és aki még ezek után is offshorozni akarna, arra sújtson le valóban a szigor.



dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő