Blog

Szóval van ez a válság, amelynek habjain jön az ingatlanadó, amely általános is, meg méltányos is. Az általános nyilván azt jelenti, hogy minden ingatlanra kiterjed. A méltányos pedig  nyilván azt jelenti, hogy nem terjed ki minden ingatlanra. Itt végezhetünk is a témával – mert eljutottunk egy olyan ellentmondáshoz, amelynek feloldására Magyarországon soha nem lesznek képesek. Olyan általános ingatlanadó, amely méltányos –  olyan nincs. A válságkezelő program szerint a méltányosság azt jelenti, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok terhelése a jelenlegi szinten marad, a magasabb értékű ingatlanokhoz pedig magasabb adókulcs tartozik. Jól gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy az adóalanyi körben többen lesznek a kivételek, mint a tényleges fizetők? Vélhetően az ingatlanok többsége az „alacsonyabb” kategóriába tartozik.  Persze kérdés, hogy mi az alacsony? 2006-ban 9,5 millió forint a volt  - legalábbis a szóbeszéd szerint.  Jelenleg – pontosabban, amíg az Alkotmánybíróság hatályon kívűl nem helyezte a 100 millió forint feletti ingatlanok esetén a feletti rész után kellett fél százalék luxusadót fizetni. A luxusadó egyébként sem jogi, sem pénzügyi megközelítésben nem volt egy sikertörténet. Van olyan ingatlanadó, amely méltányos – azt úgy hívták, hogy luxusadó. Ezt egészen méltányosnak tartotta az a nagy többség, akire nem vonatkozott. El kellene dönteni, hogy mi a cél ezzel az újabb ingatlanadós ötlettel? Mint az adóknak általában, az ingatlanadónak is  az az alkotmányos célja, hogy fedezetet teremtsen valamely közfeladat finanszízosásához. E célból szabad a pálya – hiszen az Alkotmánybíróság is megerősítette, az ingatlanadó önmagában nem alkotmányellenes. Szabad a pálya: azaz ha úgy döntenek, legyen általános értékalapú ingatlanadó – és teremtsen ez valódi  forrást a közfeladatok ellátásához. A méltányosság – a kivételek pedig ne vegyék el az egész ingatlandó értelmét.  Az ingatlanadó alkotmányos célját éppenséggel a méltányosság veszélyezteti. Ha az ingatlanadó méltányos – azaz a kivételek többen vannak, mint a fizetők - akkor nem tudja betölteni azt az alkotmányos funkcióját, hogy közfeladatot finanszírozzon. A szűkre vont adóalanyi körből olyan adóösszeg folyik be, amelyet  felemészt a behajtó apparátus fenntartása.  Vagy ha csak így képes ezt az Országgyűlés elfogadni – akkor már most levehetik a napirendről a témát. Annak semmi értelme nincs, hogy az ingatlanadó a társadalmi igazságosság szépségtapasza legyen – minden praktikus haszon és említésre méltó adóforint nélkül. Mint volt a luxusadó.

Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő