Blog

A Számviteli törvény előír egy igen lényeges kötelezettséget. Ezt azért is idézzük szó szerint, mert kivételesen érthető – és a maga egyszerűségében minden van, amit a számla befogadásáról tudni kell. Tehát ezt írja a Számviteli törvény 165.§(2) bekezdése: "A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak."



Mit jelent a számla befogadása? Fizikailag a számla átvételét, jogilag az elismerését. A számla befogadásával a vállalkozás élhet a számlához fűzött jogokkal (pl. adólevonás, költségelszámolás), illetve köteles teljesíteni a kapcsolódó kötelezettségeket  (pl. adófizetés stb.)



Így tehát a számla befogadása  előtt a vevőnek először alakilag, formailag meg kell vizsgálnia a számlát, tartalmaz-e minden formaságot, amelyet ebben a körben jellemzően az Áfa törvény előír: pl. a számlakiállító neve, adószáma, helyes-e,  adóalap, adókulcs jó-e stb. Bármilyen formai hiba esetén is javasolt már a számlát azonnal visszaküldeni  a kiállítóhoz javításra, - nehogy utólag az adóhatóság a számlabefogadón verje el a port.



Aztán még itt van a leglényegesebb kérdés – a könyvelésbe bevezetni egy számlát csak akkor lehet, ha elismert követelésen alapul. Ha a vevő – a befogadó nem ismeri el a követelést, a szállító ellenben egyoldalúan számláz – ezesetben a számlát vissza kell küldeni. A számla befogadása ilyen esetben ugyanis azt eredményezheti, hogy a vevő a vitatott követelést is köteles lesz kiegyenlíteni, mert különben felszámolják a cégét.



Itt különösen figyelni kell a Csődtörvény következő rendelkezésére. Ez is egyszerű, tehát idézzük:

Csődtv. 27.§(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette,…



E  jogszabályhelyből a számla befogadójára az  a saját önérdekéből következő feladat és kötelezettség hárul, hogy vizsgálja meg a számlát a kézhezvételékor azonnal abból a szempontból, hogy elismeri-e? Itt igazából azt kell megnézni, hogy a számla összhangban van-e a szerződéssel, illetve a teljesítéssel. Ha a vevő a követelést vitatja – azonnal küldje is vissza a számlát a feladónak. Mégpedig ne csak úgy simán, hanem ajánlott tértivevényes küldeményként, kisérlővéllel felszerelve.



A számla vitatása esetén meddig van lehetőség a számla visszaküldésére? A Csődtörvény előbbi rendelkezése alapján a fizetési határidő lejárata és az azt követő 15 nap egy fordulópont. A vevő eddig van jogi lehetősége vitatni a számlát egy ellene indított  felszámolási eljárásban. Ezt követően már csak kifizetheti a számlát – különben a bíróság elrendeli a felszámolását. Ha pedig itt tartozatlanul fizetett, akkor peres úton tudja visszakövetelni a pénzét.



Hát ez a jogi  jelentősége a számla befogadás mindennapi feladatainak.