adonet_logo
a
b
c
cs
d
e
f
g
gy
h
i
j
k
l
ly
m
n
ny
o
ö
p
r
s
sz
t
ty
u
ü
v
z
zs
adózás
Javasoljon új témát
RSS
  • Ingyenes tanulmányok
  • Hírlevélszolgáltatás
  • Tanácsadás
  • Online Jogtanácsadó >>
  • Online Adótanácsadó >>
  • Cégtulajdonos hírlevél >>
Adónet Webáruház
Kosár tartalma
  • A kosár üres
Összesen: Ft
  • Cégadatok >>
  • Jogi nyilatkozat >>
  • Adatvédelemi nyilatkozat >>
  • Súgó >>
Hírek
Fórum
Blog
Fókusz
Címkefelhő
Kapcsolat

Adózás

A cserét pótló vétel illetékszabálya
2011.11.21 | MTI | Nyomtatás | Továbbküldés

Címkék : illeték

Az egyik leggyakrabban alkalmazott illetékkkedvezmény az ún. cserét pótló vétel [Itv. 21. § (5) bekezdése]. Ez egy olyan illetékalap kedvezmény, amelyet csak lakástulajdonok esetében és csak magánszemélyek alkalmazhatnak.
 
 
A kedvezmény lényege az, hogy ha valaki elad lakást és az ezt megelőző vagy ezt követő egy éven belül egy másik lakást vásárol, akkor az illeték alapja nem a megvásárolt lakás forgalmi értéke, hanem az eladott és a vásárolt lakás forgalmi értékének a különbözete. Például a házaspár úgy vásárolja meg a 13 millió forint forgalmi értékű lakás 1/2-1/2 tulajdoni hányadát, hogy előtte eladták 20 millió forintért előző lakástulajdonukat, amelyben szintén 50-50%-ban voltak tulajdonosok. A forgalmi érték különbözete összesen 7 millió forint, ami vagyonszerzőnként 3,5-3,5 millió forintot jelent. A lakásszerzésre irányadó 2%-os kedvezményes illetékmértéket 2-2 millió forintig vehetik igénybe a vagyonszerzők, 1,5-1,5 millió forintra pedig 4% illetéket kell fizetni. Így összesen fejenként 100-100 ezer forint illetéket fizetnek. A forgalmi érték különbözettel kapcsolatban két dolgot érdemes megjegyezni: 1. nincs relevanciája annak, hogy a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke kevesebb vagy több az értékesített lakástulajdon forgalmi értékénél. A törvény a különbözetet, a tényleges vagyonszerzést illetékezteti abszolút értékben. 2. az Itv. külön kimondja, hogy a 21. § (5) bekezdésének alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Ezért ezek illetéktörvény szerint számított értékével a vásárolt lakás forgalmi értéke csökkentendő. Az Itv. 21. § (7) bekezdés meghatározza, hogy cserepótló vételi kedvezmény esetén a lakástulajdon értékesítését a lakástulajdon eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni és ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor a kedvezmény alkalmazási feltételeinek megfelelt. Célszerű ezért már az adásvételi szerződésben külön hivatkozni a kedvezmény igénybe vételéről vagy nyilatkozni róla a 11B400-as adatlapon. Amennyiben a másik lakástulajdon értékesítése még nem történt meg, úgy kérelmet kell beterjeszteni, amikor a törvényben meghatározott okiratok már rendelkezésre állnak. Az Itv. 21. § (8) bekezdése lehetővé teszi a kedvezmény biztosítását vagyoni értékű jog szerzése esetén is: ha az eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Elfelejtette jelszavát?
adonet_logo
Főoldal
Archívum - Impresszum - Jogi nyilatkozat - Ügyfélszolgálat - Cégközlemények - Médiajánlat
Webdesign:RG Stúdió RG Stúdió
Portálrendszer:Magicon Magicon