Adózás
A magánszemély 27 százalékos mértékű kötelezettsége
2011.11.21 |
|
2011.11.21 |
|
A magánszemélyt az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel összefüggésben akkor terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
Az Eho tv. alkalmazásában nem kifizető
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
- a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
- az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az adóköteles pénztári kifizetéssel összefüggésben megállapítja és levonja az adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a magánszemély a továbbiakban már adóelőleg fizetésére nem köteles, tehát az őt terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról benyújtandó bevallásának határnapjáig fizetheti meg.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról teljesített adóköteles kifizetést nem terheli adóelőleg. A magánszemély ebben az esetben az adót és az egészségügyi hozzájárulást szintén a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában állapítja meg.
Az önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás tekintetében a magánszemély kötelezett az adóelőleg megfizetésére és ennek megfelelően a negyedévet követő hó 12-éig az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie.
Az adószámos magánszemélyt terheli az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége, ha nyilatkozat hiánya miatt a kifizető nem vonja le az adóelőleget és a jövedelemmel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség nincs.
A magánszemélyt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Ezt azt is jelenti, hogy a jövedelemként megállapított összeg után kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni.
Ezzel összefüggésben szükséges azt is megemlíteni, hogy amennyiben a jövedelem nem az összevont adóalapba tartozik (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem) akkor a 78 százalékos szabály alkalmazása szóba sem jöhet. Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységével összefüggésben 10 százalékos költséghányadot alkalmaz, akkor az összes költsége elszámoltnak minősül és nem alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt, tehát a bevétel 90 százaléka az egészségügyi hozzájárulás alapja. Szintén nincs helye a 78 százalékos szabály alkalmazásának a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén, ha az egészségügyi hozzájárulást a költségek között elszámolja a magánszemély.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelme a magánszemélynek, de az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem 27, hanem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhet visel. Ebben az esetben is igaz, hogy a magánszemély a jövedelmét a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása megegyezik az előzőekben ismertetett eljárással, azzal, hogy abban az esetben, ha a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz és az így megállapított jövedelme meghaladja az 1 millió forintot, az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a 78 százalékos szabály alkalmazása miatt a jövedelem 1 millió forint alá csökken.
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
- a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
- az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az adóköteles pénztári kifizetéssel összefüggésben megállapítja és levonja az adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a magánszemély a továbbiakban már adóelőleg fizetésére nem köteles, tehát az őt terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról benyújtandó bevallásának határnapjáig fizetheti meg.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról teljesített adóköteles kifizetést nem terheli adóelőleg. A magánszemély ebben az esetben az adót és az egészségügyi hozzájárulást szintén a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában állapítja meg.
Az önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás tekintetében a magánszemély kötelezett az adóelőleg megfizetésére és ennek megfelelően a negyedévet követő hó 12-éig az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie.
Az adószámos magánszemélyt terheli az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége, ha nyilatkozat hiánya miatt a kifizető nem vonja le az adóelőleget és a jövedelemmel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség nincs.
A magánszemélyt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Ezt azt is jelenti, hogy a jövedelemként megállapított összeg után kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni.
Ezzel összefüggésben szükséges azt is megemlíteni, hogy amennyiben a jövedelem nem az összevont adóalapba tartozik (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem) akkor a 78 százalékos szabály alkalmazása szóba sem jöhet. Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységével összefüggésben 10 százalékos költséghányadot alkalmaz, akkor az összes költsége elszámoltnak minősül és nem alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt, tehát a bevétel 90 százaléka az egészségügyi hozzájárulás alapja. Szintén nincs helye a 78 százalékos szabály alkalmazásának a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén, ha az egészségügyi hozzájárulást a költségek között elszámolja a magánszemély.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelme a magánszemélynek, de az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem 27, hanem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhet visel. Ebben az esetben is igaz, hogy a magánszemély a jövedelmét a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása megegyezik az előzőekben ismertetett eljárással, azzal, hogy abban az esetben, ha a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz és az így megállapított jövedelme meghaladja az 1 millió forintot, az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a 78 százalékos szabály alkalmazása miatt a jövedelem 1 millió forint alá csökken.

RG Stúdió