Adózás

Címkék : nyugdíj

 

2012. január 1-től lényegesen leszűkült a Tbj. saját jogú nyugdíjas fogalma, ezen időponttól saját jogú nyugdíjas az, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Ezek alapján nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azon 2011. évben korengedményes nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, akik 2011. december 31-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be.
 
Azok a természetes személyek, akik 2012. január 1-jétől nem tartoznak bele a saját jogú nyugdíjas fogalmába, a Tbj. alkalmazásában már nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak, így rájuk a járulékfizetés szempontjából az általános szabályok vonatkoznak, vagyis főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozóként teljesítik ezen kötelezettségeiket.
 
Ezért először minden esetben azt szükséges tisztázni, hogy az adott magánszemély milyen ellátásban részesül, és majd csak azután határozható meg, hogy a Tbj. alkalmazásában saját jogú nyugdíjasnak minősül-e vagy sem.
 
A főállású egyéni vállalkozónak 2012. január 1-jétől 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra emelkedik) kell megfizetnie, vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelem után. A főállású társas vállalkozó ugyanezeket a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
 
A nyugdíjjárulék alapja havonta (nem havi átlagban) legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta (nem havi átlagban) legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetés felső határáig fizet.
 
Ezen felül a főállású egyéni vállalkozónak a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme, főállású társas vállalkozónak pedig a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelme alapulvételével, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
 
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terhelte eddig a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást. Amennyiben a Tbj. 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében az egyéni és társas vállalkozó nem minősül többé kiegészítő tevékenységűnek, úgy a Tbj. értelmében biztosítottak lesznek, aminek bejelentésére a ’T1041 elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az egyéni vállalkozó ezen felül köteles a ’T101E jelű adat- és változásbejelentő lapot benyújtani a munkavégzés jellegének változása miatt.
 
Jogszabály: Tbj: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)