adonet_logo
a
b
c
cs
d
e
f
g
gy
h
i
j
k
l
ly
m
n
ny
o
ö
p
r
s
sz
t
ty
u
ü
v
z
zs
adózás
Javasoljon új témát
RSS
  • Ingyenes tanulmányok
  • Hírlevélszolgáltatás
  • Tanácsadás
  • Online Jogtanácsadó >>
  • Online Adótanácsadó >>
  • Cégtulajdonos hírlevél >>
Adónet Webáruház
Kosár tartalma
  • A kosár üres
Összesen: Ft
  • Cégadatok >>
  • Jogi nyilatkozat >>
  • Adatvédelemi nyilatkozat >>
  • Súgó >>
Hírek
Fórum
Blog
Fókusz
Címkefelhő
Kapcsolat

Adózás

Jogszabály-módosítások a külföldre menekített pénzek megadóztatására
2009.05.25 | MTI | Nyomtatás | Továbbküldés

Címkék : adóparadicsom , jogdíj , kamat , offshore

A kormány tervei szerint az adóparadicsomban alapított - magyar vállalkozás által tulajdonolt - cég jövedelmét fel kell majd tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót.

A pénteken benyújtott 2010-es adócsomag része az is, hogy a külföldre utalt kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre 30 százalékos forrásadót vezetnének be, valamint az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kellene Magyarországon a részesedés eladása után - közölte az MTI-vel a kormányszóvivő vasárnap.

Bajnai Gordon miniszterelnök a válságkezelő program ismertetésekor jelentette be, hogy megadóztatnák a különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont. Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: az a cél, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják kimenekíteni hasznukat és jövedelmüket adózatlanul, ne tudják elkerülni az adófizetést. A céges üzleti tevékenységet végző vállalkozóknak, menedzsereknek ugyanúgy ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, ahogy azt a munkájukból élők teszik.
Mint mondta, a magyar adórendszernek egyik legnagyobb problémája, hogy kevesen fizetnek adót, ennek csökkentésére az eltitkolt, az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása az egyik lehetséges eszköz. Ez ügyben több jogszabály-módosítást is tervez a kormány.

Szollár Domokos tájékoztatása szerint pontosítani kell például több fogalmat is: az offshore cég megnevezést és az érintett tevékenységek körét. Az intézkedések között említette, hogy mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében kiterjesztik az adókötelezettséget a kivont, a megtermelt jövedelemre egyaránt, amennyiben látható, hogy a kapcsolt viszony fennáll az adóparadicsomban lévő társaság és hazai partnere között.

Részletesebb szabályok vonatkoznak majd az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól, vagyis nagyon egyszerűen ne lehessen kimenekíteni a jövedelmet egy külföldi cégbe csak azért, hogy elkerüljék az utána való adózást.     Hozzátette: gyakorlatilag azt a máshol már működő szabályt szeretné a kormány meghonosítani, ami alapján az adóparadicsomban alapított - magyar vállalkozás által tulajdonolt - cég jövedelmét fel kell tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót. Így nem lehetne kevesebb adót fizetni azzal, hogy utaztatják a jövedelmet és olyan országba viszik, amely adózás szempontjából adóparadicsomnak számít.
 
A kormányszóvivő kitért arra: a hazai vagyon védelmét és az átláthatóságot szolgálja az a tervezett szabályozás is, amely révén az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kell majd Magyarországon a részesedés eladása, elidegenítése után.
 
A 2010-es adócsomagban szerepel a 30 százalékos forrásadó bevezetése az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. Ennek az intézkedésnek gyakorlatilag az a lényege, hogy a tipikusan külföldre történő fizetéseket egyfajta "büntető" adóztatás sújtja majd - mondta.

A jövő évi adószabályok tartalmazzák azt is: 2009. december 31-ével megszűnik az amnesztia, vagyis csak addig lehet kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont.
 
Szollár Domokos hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést éri kár azzal, ha a hazai földön, hazai munkaerővel, vagy hazai tevékenység révén megtermelt jövedelem és nyereség után más ország fölözi le a hasznot, miközben a vállalkozások nem járulnak hozzá elegendő arányban a közös kasszához.
Elfelejtette jelszavát?
adonet_logo
Főoldal
Archívum - Impresszum - Jogi nyilatkozat - Ügyfélszolgálat - Cégközlemények - Médiajánlat
Webdesign:RG Stúdió RG Stúdió
Portálrendszer:Magicon Magicon