Adózás

Címkék : adó , adózás

Adózási stratégiája mindenkinek van: egy jelentősebb családi ügylet – lakás eladás, hitelfelvétel - előtt mindenki végiggondolja a várható adókötelezettségeket, költségeket, és aszerint cselekszik. Ehhez képest meglepő jelenség, hogy a vállalkozói szférában - ahol pedig folyamatosan jelentkeznek az átgondolandó és döntést igénylő ügyletek - mennyire gyakori jelenség az adózási stratégia teljes hiánya. Mindenkinek ki kell alakítania saját személyes viszonyát az adózáshoz, az adókötelezettségek teljesítéséhez - úgyis kikényszeríti az élet. Bármennyire soknak tűnik az adóhatóság behajthatatlan kintlévősége - azzal kell számolni, hogy az adót behajtják, ha pedig nem tudják, az adóztató állam akkor sem felejt.

Mi értelme van egy kisvállalkozásban adózási stratégiáról beszélni? Ezt a költői kérdést elég röviden elintézhetjük – egy másik kérdéssel: mi értelme van vállalkozni?  Ugyanis ha már eldőlt, hogy vállalkozást alapítunk, és működtetünk, akkor eldőlt az a kérdés is, hogy az adózás kérdéseivel is foglalkoznunk kell. Egyébként akarjuk, nem akarjuk kikényszeríti az élet. Jónéhány vállalkozó érzi ezt így, fájlalva, hogy többet kell foglalkoznia adminisztrációval – mint magával az üzlettel. És minél jobban nem akarunk adózási stratégiával foglalkozni a kisvállalkozásban, annál inkább fog a vállalkozás az üzlet helyett az adózásról szólni. Ha ma már természetesnek vesszük, hogy a sikerhez üzleti terv stb. szükséges – el kell fogadni azt is, hogy a vállalkozásnak – az általános üzletmenet keretében ki kell alakítania saját viszonyát az adózáshoz, az adókötelezettségek teljesítéséhez.  Ez a felelősség a vállalkozóé, ez személyes felelősség, amelynek vagyoni és büntetőjogi biztosítékai vannak. Ez a felelősség nem hárítható át könyvelőre, alkalmazottra, szállítóra, mert a következmények a vállalkozó személyét és vagyonát érintik – nem másét.

Mi az a jogi környezet, amely könyörtelenül kikényszeríti az adózási stratégia meglétét egy vállalkozásban - függetlenül vállalkozásbarát politikai szólamoktól és egyebektől. Az első, hogy a törvény szerint nem sokáig lehet egyéni vállalkozó az, akinek 12 hónapot meghaladó adó (járulék) tartozása van. Tőle rövid úton vissza kell vonni a vállalkozói igazolványt (1990:V. tv.14.§). Egy komoly vállalkozás ilyen eljárást egyszerűen nem engedhet meg magának, és nem hozhatja üzleti partnereit sem abba a helyzetbe, hogy a bizalmon alapuló üzleti kapcsolatból eredően rájuk terhes adókövetkezmények hárulnak. Vállalkozói igazolvány hiányában nem tud számlázni, áfát levonni – ez a vállalkozás kényszermegszüntetését jelenti, amelynek a vagyonkivonáshoz kötődően felmérhetetlenül súlyos adókövetkezményei vannak. De nem kell bevárni a 12 hónapot – az ennél kisebb tartamú határidő mulasztásnak is  súlyos pótlékterhei vannak, amelyből ugyancsak a vállalkozás jön ki rosszabbul.  Látható, hogy az adók beszedését az állam sokféleképpen biztosítja, és szankcionálja. Nem hagyható figyelmen kívül ennek során a végső eszköz, a büntetőjogi szankció sem.  Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti  a Btk. 310.§-a szerinti adócsalás bűncselekményét követi el.  Lehetne még további jogszabályokat sorolni – azonban már ennyi is elégséges annak bizonyításához, hogy a vállalkozásban az adózási stratégiát az üzleti stratégiával azonos súllyal kell kezelni, bármilyen kis mulasztás is a vállalkozás létét fenyegetheti, maga alá temetve az egész vállalkozást, a mögöttes magánvagyonnal együtt. Ennek az elmúlt 15-20 évből számtalan példáját fel is lehetne sorolni.

Természetesen nem arról van szó, hogy a vállalkozó maga legyen könyvelő, adótanácsadó és minden egyszemélyben. Elégséges, ha a végezni kívánt tevékenységet, annak jellemzőit, szakmai szabályokat ismeri, a vonatkozó  jogszabályokkal, és hatósági előírásokkal. Azonban nem mellőzhető a vállalkozási tevékenységből eredő kötelezettségek ismerete: az adókötelezettségek jellemzően ilyenek: az alkalmazottól az adóelőleget le kell vonni, be kell fizetni stb.

Következő hírlevelünkben bemutatjuk a negatív, a passzív és a pozitív adózási stratégiák jellemzőit, lehetséges következményeit.