Adózás

| |

A leghíresebb amerikai gengszter pályafutása meglehetősen rövid volt: 1926 előtt Chicagón kívül még szinte senki sem ismerte a nevét, öt év múlva pedig már börtönbe is került. Az alvilág más vezéregyéniségei, mint Meyer Lansky, Frank Costello, „Dutch” Schultz vagy „Lucky” Luciano jóval tovább irányították bűnszövetkezeteiket – csakhogy ők kerülték a feltűnést, a nyilvánosságot, s nem nyilatkoztak lépten-nyomon a sajtó képviselőinek. Al Capone ugyanannak köszönhette hírnevét, mint viszonylag gyors bukását: imádta, ha foglalkoznak vele. Feltűnően öltözködött, bőkezűen szórta a pénzt, és szívesen adott interjúkat az újságíróknak.

Ennek következtében sokak szemében Amerika egyik hírességévé vált: az európai turisták ugyanúgy szerették volna megtekinteni szállodáját és híres golyóálló autóját, mint Chicago felhőkarcolóit és műemlékeit. Az egyik chicagói stadionban a cserkészfiúk megéljenezték, amikor megérkezett, mivel ő fizette ki belépőjegyeiket. Olyan középiskolák is akadtak, ahol a tanárok arra intették diákjaikat, hogy ugyanolyan határozottsággal és lendületesen valósítsák meg céljaikat az életben, mint Al Capone – ha nem is éppen ugyanazon a területen. Egy hollywoodi producer egymillió dollárt ígért neki, ha pár másodpercre feltűnik egy gengszterfilmben, Los Angeles kerületi ügyésze azonban közölte, hogy minden eszközzel megakadályozza az „új sztár” népszerűsítését. A moszkvai Krokogyil vicclap hasábjain úgy jelent meg, mint a kapitalista rendszer szimbóluma, a bécsi lapok Chicago „tényleges polgármesterének” nevezték, a román Cornel Capovici pedig kirakta az arcképét nagyváradi házára, és bejelentette, hogy Al Capone az ő elveszettnek hitt fia.

A szövetségi kormányzatot viszont egyre jobban bosszantotta, hogy egy közönséges bűnöző nagyobb világhírre tett szert számtalan amerikai vállalkozónál, tudósnál és művésznél. Egyre több főtisztviselő és politikus jelentette ki, hogy sürgősen le kell zárni e híresség pályafutását. Ha Al Capone kevésbé kihívóan élvezi gazdagságát, s nem nyilatkozik oly sokszor az újságíróknak, valószínűleg jóval tovább szabadlábon maradhatott volna.

Ki is volt valójában ez a híres gengszter?
Szülei 1893-ban vándoroltak ki egy Nápoly-környéki faluból New Yorkba. Alphonso Capone itt látta meg a napvilágot egy hétgyermekes, szegény borbély negyedik fiúgyermekeként 1899. január 17-én. Tizennégy éves korában otthagyta az iskolát, s a dél-brooklyni Rippers (felmetszők), majd a Forty Thieves Junior (negyven ifjú tolvaj) nevű bandák tagja lett. Kapcsolatba került a nagy múltú, s a New York bandái című Scorcese-film által felidézett, dél-manhattani Five Point szervezettel is (a nevük öt utcára utal, amelyek egy téren futnak össze). Az idősebb „főnökök” közül előbb Frankie Yale, majd John Torrio „karolta fel” az ígéretes fiatalembert. Tizennyolc éves korában egy kocsmai verekedés során szerezte azt a két vágást arca bal oldalára, amelyeknek későbbi gúnynevét köszönhette, bár egyáltalán nem örült neki, amikor az újságokban Scarface azaz Sebhelyes Arcú néven emlegették. Azt viszont nem bánta, ha Snorkynak nevezték, mert e kifejezés akkoriban elegánsan öltözködő férfit jelentett.

Az e-könyv megrendelhető a Webáruházból. Szerző: Hahner Péter. Terjedelem: 11 oldal. Ára: 2.400,-Ft