Adózás

| |

Az adóhatóság az esedékességkor meg fizetett adótartozást, valamint a más közigazgatási szervek megkeresésére nyilvántartott köztartozást (adók módjára behajtandó köztartozás) külön felhívás nélkül, kényszercselekmények útján szedi be. Ennek keretében a végrehajtó többek között az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja és ilyen módon lefoglalja, illetve intézkedhet az adós tulajdonában álló ingatlan végrehajtás alá vonásáról.

A végrehajtó adóhatóság az ingóságot és az ingatlant az adós kívánságára – az általa meghatározott vevő részére és az általa megállapított becsértéken – árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ennek az értékesítési formának az előnye, az árveréshez képest, hogy nagy szerepet kap az adós rendelkezési joga. Ez esetben ugyanis a vevő személyét és a vételárat az adós meghatározhatja, így a  lefoglalt vagyontárgy  az általa megállapított vételáron (minimum becsértéken) kerül értékesítésre. Jellemzően az adós akkor kezdeményezi az árverésen kívüli értékesítést, ha ragaszkodik a végrehajtással érintett vagyontárgyához és lehetőség mutatkozik arra, hogy azt például valamelyik családtagja vásárolja meg.    

Az árverésen kívüli eladás hatálya azért egyezik meg az árverési vétel hatályával, mert a vevő, ha jóhiszemű volt, tulajdonossá válik attól függetlenül, hogy ki volt az eladott ingóság vagy ingatlan tulajdonosa. Az árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség.
Árverésen kívül csak olyan ingóságok értékesíthetők, amelyek hagyományos árverés keretében is értékesíthetők.

A tipikusan előforduló ingóság, melynek gyakori az árverésen kívüli értékesítése a gépjármű.
Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű csak jogszabályban meghatározott feltételek mellett értékesíthető.
Ingatlan árverésen kívüli eladása esetén ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van, az eladáshoz az ő beleegyezése is szükséges.

A becsértéket az adós általában nem határozhatja meg, így az árverésen kívüli eladás a végrehajtó által megállapított és közölt becsértéken történhet. Ha azonban az adós által meghatározott vételár fedezi valamennyi végrehajtást kérő és az eljárásba bekapcsolódott zálogjogos hitelező követelését, továbbá a végrehajtás költségeit is, akkor el lehet térni a végrehajtó által megállapított becsértéktől. Feltétele azonban az ilyen módon történő eladásnak, hogy ne legyen más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga. Az érdekeltek (pl. tulajdonostárs, jelzálogos hitelező) hozzájárulása nélkül az ingatlan árverésen kívül nem adható el. Nem kell beszerezni az ingatlan árverésen kívüli értékesítéséhez  az olyan érdekelt hozzájárulását, akinek az értékesítést követően fennmarad az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga (pl.: haszonélvező, telki szolgalmi jog jogosultja stb.).