Adózás
Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség
2010.08.24 | Önadózó |
| 
Az egyenes ági rokonok különböző szintjei eddig a táblázat I. és II. csoportjában is szerepeltek, ezért a táblázat átalakítása vált szükségessé azzal, hogy abból valamennyi egyenes ági rokon kikerüljön az új mentesség miatt. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az I. csoportba öröklésnél és ajándékozásnál is az a személy tartozott, aki az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája. A szabályozás külön rögzítette, hogy az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá. A II. csoportba az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője és testvére tartozott.
Mivel az I. csoportba eddig az egyenes ági rokonok közül a gyermek, a szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka tartozott, a II. csoportba pedig az I. csoportba nem tartozó unoka, ezért a módosító törvény 25. §-ával megállapított táblázatba ezek a személyek már nem kerültek bele egyik csoportba se.
Az I. csoportba tehát a módosító törvény hatálybalépését követően már csak az örökhagyó/ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha és nevelőszülője tartozik, a II. csoportba pedig a testvére.
Mindenképpen fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a módosító törvény 30. §-a kimondja: a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált öröklési és ajándékozási ügyekben is alkalmazni kell az új csoportbeosztást, azaz nem csak az egyenes ági rokonok illetékmentességénél.
Külön érdekesség, hogy a szabályozás kizárólag az egyenes ági vérrokonokra vonatkozik, de mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékmentességnél a módosító törvény 26. és 27. §-a rögzíti, hogy az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is egyenes ági rokoni kapcsolatnak felel meg, ezért az illetékmentesség alkalmazható rá.
Meg kell jegyezni, hogy az I. csoport személyi körének átalakítása nem érinti a fentebb említett 20 millió forintos öröklési illetékmentességi szabályt, az továbbra is vonatkozik az örökhagyó házastársára, mostoha- és nevelt gyermekére, valamint mostoha és nevelőszülőjére.
Természetesen mind az öröklés, mind az ajándékozás a vagyon értékhatárától függetlenül mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok között a módosító törvény alapján.
A módosító törvény a bejelentés szabályaira új rendelkezést nem tartalmaz, így arra továbbra is az Itv. 89-92. §-ai az irányadóak. Az Itv. 91. § (5) bekezdése az ajándékozás és a visszterhes vagyonszerzések bejelentése körében kifejezetten kimondja, hogy a bejelentési kötelezettséget az a körülmény nem érinti, ha a vagyonszerzés jogszabály szerint illetékmentes. Amennyiben a szerző a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve hiányosan vagy késedelmesen teljesíti, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ában meghatározott mértékű mulasztási bírsággal sújtható, amely magánszemély adózó esetében a 200 ezer forintot is elérheti [Itv. 82. § (1) bekezdése].
2010.08.24 | Önadózó |
|
A vagyonszerzők legszélesebb körét érintő és pillanatnyilag az adózók által leginkább várt mentesség az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség. A módosító törvény 26. és 27. §-a két új menteséggel egészíti ki az Itv. 16. § (1) bekezdésének i) és a 17. § (1) bekezdésének p) pontját, de ezek a változások további módosításokat is szükségessé tesznek az illetéktörvényben.
Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontja táblázat formájában az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztet meg és a különböző csoportokhoz eltérő illetékkulcsokat határoz meg. (2009. január 1-jétől különös jelentőséget tulajdonítunk öröklési illeték szempontjából a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjának, hiszen az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ebbe a csoportba tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól.)
Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontja táblázat formájában az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztet meg és a különböző csoportokhoz eltérő illetékkulcsokat határoz meg. (2009. január 1-jétől különös jelentőséget tulajdonítunk öröklési illeték szempontjából a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjának, hiszen az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ebbe a csoportba tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól.)
Az egyenes ági rokonok különböző szintjei eddig a táblázat I. és II. csoportjában is szerepeltek, ezért a táblázat átalakítása vált szükségessé azzal, hogy abból valamennyi egyenes ági rokon kikerüljön az új mentesség miatt. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az I. csoportba öröklésnél és ajándékozásnál is az a személy tartozott, aki az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája. A szabályozás külön rögzítette, hogy az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá. A II. csoportba az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője és testvére tartozott.
Mivel az I. csoportba eddig az egyenes ági rokonok közül a gyermek, a szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka tartozott, a II. csoportba pedig az I. csoportba nem tartozó unoka, ezért a módosító törvény 25. §-ával megállapított táblázatba ezek a személyek már nem kerültek bele egyik csoportba se.
Az I. csoportba tehát a módosító törvény hatálybalépését követően már csak az örökhagyó/ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha és nevelőszülője tartozik, a II. csoportba pedig a testvére.
Mindenképpen fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a módosító törvény 30. §-a kimondja: a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált öröklési és ajándékozási ügyekben is alkalmazni kell az új csoportbeosztást, azaz nem csak az egyenes ági rokonok illetékmentességénél.
Külön érdekesség, hogy a szabályozás kizárólag az egyenes ági vérrokonokra vonatkozik, de mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékmentességnél a módosító törvény 26. és 27. §-a rögzíti, hogy az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is egyenes ági rokoni kapcsolatnak felel meg, ezért az illetékmentesség alkalmazható rá.
Meg kell jegyezni, hogy az I. csoport személyi körének átalakítása nem érinti a fentebb említett 20 millió forintos öröklési illetékmentességi szabályt, az továbbra is vonatkozik az örökhagyó házastársára, mostoha- és nevelt gyermekére, valamint mostoha és nevelőszülőjére.
Természetesen mind az öröklés, mind az ajándékozás a vagyon értékhatárától függetlenül mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok között a módosító törvény alapján.
A módosító törvény a bejelentés szabályaira új rendelkezést nem tartalmaz, így arra továbbra is az Itv. 89-92. §-ai az irányadóak. Az Itv. 91. § (5) bekezdése az ajándékozás és a visszterhes vagyonszerzések bejelentése körében kifejezetten kimondja, hogy a bejelentési kötelezettséget az a körülmény nem érinti, ha a vagyonszerzés jogszabály szerint illetékmentes. Amennyiben a szerző a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve hiányosan vagy késedelmesen teljesíti, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ában meghatározott mértékű mulasztási bírsággal sújtható, amely magánszemély adózó esetében a 200 ezer forintot is elérheti [Itv. 82. § (1) bekezdése].
RG Stúdió
Magicon