Adózás
Amit az eváról tudni kell
2009.05.17 | AdóNet |
| 
2009.05.17 | AdóNet |
|
Egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok a vállalkozási tevékenységükből származó bevételük adózására a törvényben feltételek megléte esetén választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót.
Ennek két leglényegesebb feltételét kell kiemelni:
-két adóévi folyamatos működés után választható, tehát alakulásnál nem,
-az áfával növelt bevétel nem haladhatja meg az évi 25 millió forintot.
Természetesen az egyéb szervezeti és jogi feltételek is lényegesek és kizáró okok lehetnek – ilyen pl. a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, átalakulás stb.
Az EVA alapja az áfás bevétel, mértéke ennek 25%-a. Ezzel még mindig az eva a legkedvezőbb adózási forma – a léte azonban folyamatosan bizonytalan, valószínű, hogy a jövőben valamikor (ez csak 2009 után lehet) megszüntetik. Az EVA azon vállalkozások számára ajánlott és kedvező, akik kisebb költséghányaddal dolgoznak, akik tehát tételes költségelszámolás választása esetén a vállalkozói szja hatálya alatt több adót fizetnének, mint a 25%-os EVA alatt. Evás vállalkozásban megszűnik a „költségelési” kényszer, sokkal egyszerűbb a könyvelés, csak a bevételeket kell nyilvántartani – bár minden költségszámlát is meg kell őrizni - és az adó mértéke is elfogadható 25%-ban. Az EVA alany vállalkozó ugyanúgy felszámítja az általában 20%-os áfát, - és annak 25%-a után is megfizeti az adót. 100.000,-Ft + 20.000 Áfa = 120.000,-Ft értékű szolgáltatás, értékesítés után az EVA alatt 120eFt x 0,25%= 30.000,-Ft EVA fizetési kötelezettség keletkezik. Az EVA megfizetésével a vállalkozó az alábbi adók megfizetése alól mentesül: vállalkozói szja (16%), vállalkozói osztalékalap utáni adó (25%), vagy átalányadó. Ha csak vállalkozói jövedelme van, az evás egyéni vállalkozónak nem is kell szja bevallást benyújtania. A vállalkozói kivét utáni szja alól az EVA nem mentesít, de ilyen jogcímű jövedelem elszámolás az evás egyéni vállalkozásban sem nem indokolt, sem nem kötelező. A járulékokat alapesetben a minimálbér után kell fizetni, ez helyett választható magasabb összeg is – de ezek nem tekintendők jövedelemnek. Az EVA természetesen nem mentesíti a vállalkozót az őt mint munkáltatót terhelő adókötelezettségek teljesítése alól. Az evás vállalkozó nem alanya az áfának, tehát ilyen bevallási, fizetési kötelezettsége nincs – amely nem érinti azt, hogy a számlájában az áfát fel kell számítania. Az EVÁ-ban az áfát is megfizeti. A helyi iparűzési adót a bevétel 50%-a – mint adóalap után lehet fizetni.
Negyedévente eva előleget kell fizetni, az adóév december 20. napjáig kell megfizetni az éves evát.
Jogszabály:
2002. évi XLIII. tv. az egyszerűsített vállalkozói adóról
APEH számlaszám: 10032000-01076033
-két adóévi folyamatos működés után választható, tehát alakulásnál nem,
-az áfával növelt bevétel nem haladhatja meg az évi 25 millió forintot.
Természetesen az egyéb szervezeti és jogi feltételek is lényegesek és kizáró okok lehetnek – ilyen pl. a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, átalakulás stb.
Az EVA alapja az áfás bevétel, mértéke ennek 25%-a. Ezzel még mindig az eva a legkedvezőbb adózási forma – a léte azonban folyamatosan bizonytalan, valószínű, hogy a jövőben valamikor (ez csak 2009 után lehet) megszüntetik. Az EVA azon vállalkozások számára ajánlott és kedvező, akik kisebb költséghányaddal dolgoznak, akik tehát tételes költségelszámolás választása esetén a vállalkozói szja hatálya alatt több adót fizetnének, mint a 25%-os EVA alatt. Evás vállalkozásban megszűnik a „költségelési” kényszer, sokkal egyszerűbb a könyvelés, csak a bevételeket kell nyilvántartani – bár minden költségszámlát is meg kell őrizni - és az adó mértéke is elfogadható 25%-ban. Az EVA alany vállalkozó ugyanúgy felszámítja az általában 20%-os áfát, - és annak 25%-a után is megfizeti az adót. 100.000,-Ft + 20.000 Áfa = 120.000,-Ft értékű szolgáltatás, értékesítés után az EVA alatt 120eFt x 0,25%= 30.000,-Ft EVA fizetési kötelezettség keletkezik. Az EVA megfizetésével a vállalkozó az alábbi adók megfizetése alól mentesül: vállalkozói szja (16%), vállalkozói osztalékalap utáni adó (25%), vagy átalányadó. Ha csak vállalkozói jövedelme van, az evás egyéni vállalkozónak nem is kell szja bevallást benyújtania. A vállalkozói kivét utáni szja alól az EVA nem mentesít, de ilyen jogcímű jövedelem elszámolás az evás egyéni vállalkozásban sem nem indokolt, sem nem kötelező. A járulékokat alapesetben a minimálbér után kell fizetni, ez helyett választható magasabb összeg is – de ezek nem tekintendők jövedelemnek. Az EVA természetesen nem mentesíti a vállalkozót az őt mint munkáltatót terhelő adókötelezettségek teljesítése alól. Az evás vállalkozó nem alanya az áfának, tehát ilyen bevallási, fizetési kötelezettsége nincs – amely nem érinti azt, hogy a számlájában az áfát fel kell számítania. Az EVÁ-ban az áfát is megfizeti. A helyi iparűzési adót a bevétel 50%-a – mint adóalap után lehet fizetni.
Negyedévente eva előleget kell fizetni, az adóév december 20. napjáig kell megfizetni az éves evát.
Jogszabály:
2002. évi XLIII. tv. az egyszerűsített vállalkozói adóról
APEH számlaszám: 10032000-01076033
RG Stúdió
Magicon