Adózás
Foglaló szja kötelezettsége
2010.05.25 | Önadózó |
| 
2010.05.25 | Önadózó |
|
Címkék :
foglaló
Kérdés:
Magánszemély eladó saját tulajdonú ingatlan értékesítésekor foglalót kap egy vállalkozástól, mint vevőtől. Vevő hibájából a vétel meghiúsult, az eladóé lett a foglaló. Eladónak van-e személyi jövedelemadó kötelezettsége? Ha van, akkor az milyen mértékű?
Válasz:
A kérdésre van egy APEH állásfoglalás - ez szerint adómentes.
2001/41. Adózási kérdés
a foglaló minősítése a személyi jövedelemadóban(Szja tv. 1. számú melléklet 6.1 pontjai)
Az 1959. évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv) rendelkezik a szerződést biztosító mellék-kötelezettségekről, így a foglalóról is. A foglaló - a Ptk. 243. §-a értelmében - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződés megkötésének jele biztosítékként szolgál arra, hogy a szerződés meghiúsulása ne következzen be, azonban, ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszereséig köteles visszafizetni, egyéb esetben az a teljesítésbe beszámít vagy visszajár.
A Ptk. 245. § (2) bekezdése alapján, ha a foglalóval biztosított szerződést valamelyik fél megszegi, a foglaló veszni hagyásával, illetőleg kétszeres megfizetésével a szerződésszegés következményeit nem lehet megváltani. Amennyiben a jogosult szerződésszegéssel okozott kárigényt érvényesít, a foglaló összegét a kártérítés összegébe be kell számítani.
Így a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen fizetett foglaló a kárátalány szerepét is betölti annyiban, hogy felmenti a szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. Amennyiben a kár összege kevesebb mint a foglaló összege, a károsult a foglaló összegét követelheti.
Mindezek miatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja alapján a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért adott foglalón felül visszafizetett összeg adómentes jövedelemnek minősül.
(PM Jövedelemadók főosztálya 4199/2001. - APEH Adónemek főosztálya 1224238729/2001.; AEÉ 2001/7.)
2001/41. Adózási kérdés
a foglaló minősítése a személyi jövedelemadóban(Szja tv. 1. számú melléklet 6.1 pontjai)
Az 1959. évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv) rendelkezik a szerződést biztosító mellék-kötelezettségekről, így a foglalóról is. A foglaló - a Ptk. 243. §-a értelmében - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződés megkötésének jele biztosítékként szolgál arra, hogy a szerződés meghiúsulása ne következzen be, azonban, ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszereséig köteles visszafizetni, egyéb esetben az a teljesítésbe beszámít vagy visszajár.
A Ptk. 245. § (2) bekezdése alapján, ha a foglalóval biztosított szerződést valamelyik fél megszegi, a foglaló veszni hagyásával, illetőleg kétszeres megfizetésével a szerződésszegés következményeit nem lehet megváltani. Amennyiben a jogosult szerződésszegéssel okozott kárigényt érvényesít, a foglaló összegét a kártérítés összegébe be kell számítani.
Így a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen fizetett foglaló a kárátalány szerepét is betölti annyiban, hogy felmenti a szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. Amennyiben a kár összege kevesebb mint a foglaló összege, a károsult a foglaló összegét követelheti.
Mindezek miatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja alapján a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért adott foglalón felül visszafizetett összeg adómentes jövedelemnek minősül.
(PM Jövedelemadók főosztálya 4199/2001. - APEH Adónemek főosztálya 1224238729/2001.; AEÉ 2001/7.)
RG Stúdió
Magicon