Adózás

| |

A 2010. január 01.-én hatályba lépett illetéktörvény módosítással, egy új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illetékek tárgyköre.

Mindeddig a gazdasági társaságban történő részesedés ellenérték fejében történő megszerzése nem vont illetékfizetési kötelezettséget maga után, azonban a közterhek megosztásának átalakításával időszerűvé vált ennek felülvizsgálata.

A szabályozás lényege, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét, ide sorolandó valamennyi részesedési forma, így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át.

Az illetékkötelezettség alanya: Az illetékkötelezettség keletkezésének vizsgálatakor, a vagyoni betétek arányának számításánál magánszemély vagyonszerző esetén közeli családtagnak minősül: házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő.

Gazdasági érdekeltség áll fenn: a vagyonszerző és a közeli családtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között.

Az illetékkötelezettség hatálya: Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából, minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik, az illetéke azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja.

A bejelentési kötelezettség azt terheli, akinek szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető feltétel teljesül. Ezt a felet azonban a saját illetékkötelezettségéről szóló bejelentésen túl egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazon személyek adatai, így neve, adóazonosító jele vagy adószáma vonatkozásában, akik a fentebb felsoroltak szerint a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembeveendők.

Ez az együttes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség azért szükséges, mivel az illetéket nem csak a bejelentő vagyonszerző, hanem az összeszámítandó vagyoni betétekkel rendelkező személyek kötelesek megfizetni a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.

Az illeték alapja az ingatlannal rendelkező társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke. Ebből azonban csak az a rész képezi illetékfizetési kötelezettség alapját, amely megfelel a vagyoni betét, vagy betétek összességének arányával. Az illeték alapja, tehát nem a vagyoni betétek értéke, hanem a társaság vagyonában lévő ingatlanok forgalmi értéke. Természetesen az ingatlanok forgalmi értékét az illeték alap számításánál csökkenteni kell azon vagyoni betétekre eső résszel, amelyek megszerzése 2010. január 01.-ét megelőzően történt, illetve azon túl, amelyeket az adó megállapítás  elévülési idejét megelőzően szereztek, illetőleg amely után egyéb jogcímen illeték megfizetésére lettek kötelezve.

Az illeték mértéke megfelel a visszterhes vagyonátruházási illetékre előírt, ingatlantípustól, illetve értéktől függően szabályozott mértéknek, azaz külön önálló illetékkulcs nem került bevezetésre ennek kapcsán.

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

Forrás: www.apeh.hu