adonet_logo
a
b
c
cs
d
e
f
g
gy
h
i
j
k
l
ly
m
n
ny
o
ö
p
r
s
sz
t
ty
u
ü
v
z
zs
adózás
Javasoljon új témát
RSS
  • Ingyenes tanulmányok
  • Hírlevélszolgáltatás
  • Tanácsadás
  • Online Jogtanácsadó >>
  • Online Adótanácsadó >>
  • Cégtulajdonos hírlevél >>
Adónet Webáruház
Kosár tartalma
  • A kosár üres
Összesen: Ft
  • Cégadatok >>
  • Jogi nyilatkozat >>
  • Adatvédelemi nyilatkozat >>
  • Súgó >>
Hírek
Fórum
Blog
Fókusz
Címkefelhő
Kapcsolat

Adózás

Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
2011.09.19 | www.apeh.hu | Nyomtatás | Továbbküldés

Címkék : adó , NAV , osztalék

Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését.

A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.   

Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]

Elfelejtette jelszavát?
adonet_logo
Főoldal
Archívum - Impresszum - Jogi nyilatkozat - Ügyfélszolgálat - Cégközlemények - Médiajánlat
Webdesign:RG Stúdió RG Stúdió
Portálrendszer:Magicon Magicon