Adózás
Közhasznú társaságok aktuális teendői
2009.05.12 |
| 
2009.05.12 |
|
Közhasznú társaság- nonprofit gazdasági társaság
I.
Általános szabályok
Általános szabályok
A 2006. évi IV. törvény- a továbbiakban Gt.- 365.§ /1/ bekezdése „kifutó” cégformaként definiálta a közhasznú társaságot, amikor rögzítette, hogy 2007. július 1-je után már nem alapítható, míg a /2/ bekezdés meghatározott egy átmeneti intervallumot, amíg még megengedi az ilyen társaságok működését.
Ez az időpont nagyon közel van, hiszen 2009. június 30-ig a közhasznú társaság létesítő okirata – anyagi jogi értelemben vett – módosításával elhatározhatja nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való továbbműködését, avagy más nonprofit gazdasági társasággá való tényleges, a Gt. 69-76.§ szerinti átalakulását. Ez esetben létrejöhet nonprofit közkereseti és nonprofit betéti társaság, valamint nonprofit részvénytársaság, hiszen a Gt. ezen cégformákat nevezi meg gazdasági társaságként.
Amennyiben a közhasznú társaság egyik lehetőséggel sem él, el kell határoznia jogutód nélküli megszűnését, a rá irányadó szabályok szerint, végelszámolási eljárás keretében.
A fenti határidő eredménytelen elteltével az illetékes cégbíróság a közhasznú társaságot hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás keretében, a 2006. évi V. törvény – a továbbiakban Ctv. – 84.§-a alkalmazásával megszűntnek nyilvánítja és elrendeli kényszer-végelszámolását, illetve, ha a megszűntnek nyilvánítás időpontjában már fizetésképtelenségre utaló adatok merülnek fel, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.
Rendkívül lényeges e körben felhívni a figyelmet arra a kötelezettségre, hogy a fenti kérelmek bármelyikének 2009. június 30. napjáig meg kell érkeznie a Céginformációs Szolgálathoz, hiszen kizárólagos elektronikus cégeljárás lévén az oda történő benyújtás időpontja releváns a kérelem előterjesztése körében.
Ezt természetesen meg kell, hogy előzze a közhasznú társaság legfőbb szervének döntése, amely döntéshozatali eljárásban a Gt. korlátolt felelősségű társaságokra irányadó szabályait kell alapul venni, tehát a szabályosan összehívott, határozatképes legfőbb szerv jogosult, a jelenlévő tagok minősített többségével, avagy egyhangú szavazatával dönteni. Utóbbira akkor van szükség, ha a korábbi létesítő okirathoz képest a tagok jogai vagy kötelezettségei nőnek, illetve csökkennek.
Abban az esetben, ha a közhasznú társaság a fentiek szerinti bármely kérelmét 2009. június 30. napjáig nem terjeszti elő, az illetékes cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre a megszűntnek nyilvánítás, mint törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása körében.
Továbbá ezt az intézkedést nem kell, hogy megelőzze bármely felhívás, esetleges tájékoztatás stb., mint , ahogy az egy „általános” törvényességi felügyeleti eljárásban kötelező, a Ctv. 80.§ /1/ bekezdése alapján.
A cégbíróság 2009. július 1-jét követően biztosan meg fogja indítani a hivatalbóli eljárásokat, melyekben az első fokú, érdemi határozat csakis a megszűntnek nyilvánítás lehet. Itt tehát a közhasznú társaság nem a törvény erejénél fogva, hanem a cégbíróság jogerős intézkedésével szűnik meg.
Ha a közhasznú társaság elhatározza nonprofit társaságként való továbbműködését, vagy ilyenné alakul át, a jogutódra nézve a Ctv. mellékletei szerinti szerződésminták nem alkalmazhatók! A jogi képviselőnek tehát ún. individuális, avagy szerkesztett létesítő okiratot kell készítenie. Ennek az a magyarázata, hogy a szerződésminták szövege nem módosítható és a blanketták tartalmazzák a nyereségfelosztásra vonatkozó rendelkezést, amely ellentétes a Gt. 4.§ /3/ bekezdésben írt alapvető szabállyal, ami ennek tilalmát rögzíti.
Itt célszerű megemlíteni azt is, hogy az ún. nonprofit társaság nem önálló cégforma, hiszen a gazdasági társaságok mind a négy fajtája működhet nonprofit jelleggel, tehát nyereségorientáltság nélkül. Az ilyen társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, és nem követelmény a továbbiakban- 2007. július 1-től -, hogy az általuk gyakorolt tevékenység valamely társadalmi közös szükséglet kielégítését is szolgálja.
Kiemelhetjük, hogy a nonprofit társaság létesítő okirata TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolás nélkül kell, hogy tartalmazza a társaság főtevékenységét és, -ha vannak – egyéb tevékenységeit.
A 2008. december 27-től módosított Gt. 12.§ /1/ bekezdése ugyan már nem rögzíti a főtevékenységet, - ahogy a Ctv. 24.§-a sem-, de a Gt. ennek hiányát a 12.§ /4/. bekezdésben kifejezett semmisségi okként jelöli meg, tehát azt a létesítő okiratban fel kell tüntetni.
A nonprofit társaság teljes – és ami fontosabb a rövidített - cégneve is kötelezően tartalmazza a nonprofit jelleget. A rövidített cégnév választása nem kötelező, de, ha a cég ilyet megjelöl, akkor azt akként kell megalkotni, hogy tartalmazza a vezérszót, a nonprofit jelleget és ezt követően a cégformát.
A közhasznú társaság, mint önálló cégforma megszűnésére tekintettel 2009. július 1-től, a Gt. 367.§-ban írt egyes jogszabályi rendelkezések hatályukat vesztik. A legfontosabbak ezek közül, a Ptk. 57-60.§-a, a 685.§-a c./ pontjának közhasznú társaság szövegrésze, az Itv. 5.§-a /1/ bekezdés d./ és az 57.§-a /1/ bekezdés e./ pontjaiban az erre való utalás, az 1997. évi CLVI. törvény / Kszt. / 2.§-a /1/ bekezdés d./ pontja és 26.§-ának f.-g./ és m./ pontjaiban szintén a cégformára utalás. Ugyancsak hatályukat vesztik a Ctv.1-2. számú mellékleteinek azon részei, amelyek a közhasznú társaságra tartalmaznak rendelkezést.
Az előbbiekben szóltunk arról, hogy egy közhasznú társaság miként őrizheti meg jogképességét 2009. június 30-át követően.
Lehetséges azonban nonprofit társaságot sui generis alapítani, a Gt. 4.§-a és az adott gazdasági társaság speciális szabályai alapján, 2007. július 1-től, továbbá úgy is létrejöhet nonprofit társaság, ha egy már létező gazdasági társaság- érvényes legfőbb szervi határozat alapján – elhatározza ilyetén való továbbműködését. Ezt meg kell különböztetnünk a fentiekről, itt ugyanis nem átalakulásról, hanem cégjogi értelemben egy módosításról van szó. Ehhez igazodnak a határozathozatal és a változásbejegyzési eljárás szabályai is.
Amit még igazán lényeges kiemelni, hogy a nonprofit gazdasági társaság lehet a Kszt. szerinti közhasznú szervezet, de működhet ilyen minősítés nélkül is. Ezt a státuszt az illetékes cégbíróság rögzíti a cégjegyzékben, kérelem alapján, a cégbejegyzéssel egyidejűleg, vagy ezt követően, amennyiben a társaság létesítő okirata megfelel a Kszt. szerinti többletkövetelményeknek. A közhasznú szervezeti jelleg tehát a cégbíróság konstitutív hatályú bejegyzésével, a bejegyzés napjától, a jövőre nézve jön létre. Bizonyos alapítói kör esetén a közhasznú szervezeti minősítés kötelező, pl. önkormányzat által létrehozott nonprofit társaságnál, ahol a cégforma is kötött, hiszen az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény / Ötv. /, valamint az 1992. évi XXXII. törvény / Áht./ alapján csak korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet.
Nyilvánvalóan ismert, hogy a Kszt. rendszere két közhasznúsági fokot különböztet meg, nevezetesen az általános, tehát közhasznút / Kszt. 4.§ /, valamint a kiemelkedően közhasznút / Kszt. 5.§ /. Amennyiben a nonprofit társaság a cégnevében szerepelteni kívánja a közhasznú jelleget, azt a teljes cégnév tekintetében megteheti, ugyanakkor ennek a rövidített cégnévbe való beírása kizárt, mivel a rövidített cégnév csak azon elemeket tartalmazhatja, amelyek jogszabály alapján kötelezőek.
A közhasznú szervezeti jellegnek nem csupán az alapítás, a létesítő okirat tartalma, a nonprofit társaság szervezeti felépítése szempontjából, hanem a jogutód nélküli megszűnés esetén is van jelentősége, ahogy arra a Gt. 4.§ /6/ bekezdése utal.
Ha egy nonprofit társaság egyben közhasznú szervezeti minősítésű is, a vagyonfelosztás körében csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, az is legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Abban az esetben, ha a nonprofit gazdasági társaság nem rendelkezik közhasznú besorolással, ilyen megszorítás a megszűnés körében nincs, tehát a hitelezők kielégítése után fennmaradó cégvagyon teljes összege felosztható a tagok közt.
II.
Részletes szabályok
....
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2009/6. számában olvasható/
Ez az időpont nagyon közel van, hiszen 2009. június 30-ig a közhasznú társaság létesítő okirata – anyagi jogi értelemben vett – módosításával elhatározhatja nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való továbbműködését, avagy más nonprofit gazdasági társasággá való tényleges, a Gt. 69-76.§ szerinti átalakulását. Ez esetben létrejöhet nonprofit közkereseti és nonprofit betéti társaság, valamint nonprofit részvénytársaság, hiszen a Gt. ezen cégformákat nevezi meg gazdasági társaságként.
Amennyiben a közhasznú társaság egyik lehetőséggel sem él, el kell határoznia jogutód nélküli megszűnését, a rá irányadó szabályok szerint, végelszámolási eljárás keretében.
A fenti határidő eredménytelen elteltével az illetékes cégbíróság a közhasznú társaságot hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás keretében, a 2006. évi V. törvény – a továbbiakban Ctv. – 84.§-a alkalmazásával megszűntnek nyilvánítja és elrendeli kényszer-végelszámolását, illetve, ha a megszűntnek nyilvánítás időpontjában már fizetésképtelenségre utaló adatok merülnek fel, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.
Rendkívül lényeges e körben felhívni a figyelmet arra a kötelezettségre, hogy a fenti kérelmek bármelyikének 2009. június 30. napjáig meg kell érkeznie a Céginformációs Szolgálathoz, hiszen kizárólagos elektronikus cégeljárás lévén az oda történő benyújtás időpontja releváns a kérelem előterjesztése körében.
Ezt természetesen meg kell, hogy előzze a közhasznú társaság legfőbb szervének döntése, amely döntéshozatali eljárásban a Gt. korlátolt felelősségű társaságokra irányadó szabályait kell alapul venni, tehát a szabályosan összehívott, határozatképes legfőbb szerv jogosult, a jelenlévő tagok minősített többségével, avagy egyhangú szavazatával dönteni. Utóbbira akkor van szükség, ha a korábbi létesítő okirathoz képest a tagok jogai vagy kötelezettségei nőnek, illetve csökkennek.
Abban az esetben, ha a közhasznú társaság a fentiek szerinti bármely kérelmét 2009. június 30. napjáig nem terjeszti elő, az illetékes cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre a megszűntnek nyilvánítás, mint törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása körében.
Továbbá ezt az intézkedést nem kell, hogy megelőzze bármely felhívás, esetleges tájékoztatás stb., mint , ahogy az egy „általános” törvényességi felügyeleti eljárásban kötelező, a Ctv. 80.§ /1/ bekezdése alapján.
A cégbíróság 2009. július 1-jét követően biztosan meg fogja indítani a hivatalbóli eljárásokat, melyekben az első fokú, érdemi határozat csakis a megszűntnek nyilvánítás lehet. Itt tehát a közhasznú társaság nem a törvény erejénél fogva, hanem a cégbíróság jogerős intézkedésével szűnik meg.
Ha a közhasznú társaság elhatározza nonprofit társaságként való továbbműködését, vagy ilyenné alakul át, a jogutódra nézve a Ctv. mellékletei szerinti szerződésminták nem alkalmazhatók! A jogi képviselőnek tehát ún. individuális, avagy szerkesztett létesítő okiratot kell készítenie. Ennek az a magyarázata, hogy a szerződésminták szövege nem módosítható és a blanketták tartalmazzák a nyereségfelosztásra vonatkozó rendelkezést, amely ellentétes a Gt. 4.§ /3/ bekezdésben írt alapvető szabállyal, ami ennek tilalmát rögzíti.
Itt célszerű megemlíteni azt is, hogy az ún. nonprofit társaság nem önálló cégforma, hiszen a gazdasági társaságok mind a négy fajtája működhet nonprofit jelleggel, tehát nyereségorientáltság nélkül. Az ilyen társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, és nem követelmény a továbbiakban- 2007. július 1-től -, hogy az általuk gyakorolt tevékenység valamely társadalmi közös szükséglet kielégítését is szolgálja.
Kiemelhetjük, hogy a nonprofit társaság létesítő okirata TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolás nélkül kell, hogy tartalmazza a társaság főtevékenységét és, -ha vannak – egyéb tevékenységeit.
A 2008. december 27-től módosított Gt. 12.§ /1/ bekezdése ugyan már nem rögzíti a főtevékenységet, - ahogy a Ctv. 24.§-a sem-, de a Gt. ennek hiányát a 12.§ /4/. bekezdésben kifejezett semmisségi okként jelöli meg, tehát azt a létesítő okiratban fel kell tüntetni.
A nonprofit társaság teljes – és ami fontosabb a rövidített - cégneve is kötelezően tartalmazza a nonprofit jelleget. A rövidített cégnév választása nem kötelező, de, ha a cég ilyet megjelöl, akkor azt akként kell megalkotni, hogy tartalmazza a vezérszót, a nonprofit jelleget és ezt követően a cégformát.
A közhasznú társaság, mint önálló cégforma megszűnésére tekintettel 2009. július 1-től, a Gt. 367.§-ban írt egyes jogszabályi rendelkezések hatályukat vesztik. A legfontosabbak ezek közül, a Ptk. 57-60.§-a, a 685.§-a c./ pontjának közhasznú társaság szövegrésze, az Itv. 5.§-a /1/ bekezdés d./ és az 57.§-a /1/ bekezdés e./ pontjaiban az erre való utalás, az 1997. évi CLVI. törvény / Kszt. / 2.§-a /1/ bekezdés d./ pontja és 26.§-ának f.-g./ és m./ pontjaiban szintén a cégformára utalás. Ugyancsak hatályukat vesztik a Ctv.1-2. számú mellékleteinek azon részei, amelyek a közhasznú társaságra tartalmaznak rendelkezést.
Az előbbiekben szóltunk arról, hogy egy közhasznú társaság miként őrizheti meg jogképességét 2009. június 30-át követően.
Lehetséges azonban nonprofit társaságot sui generis alapítani, a Gt. 4.§-a és az adott gazdasági társaság speciális szabályai alapján, 2007. július 1-től, továbbá úgy is létrejöhet nonprofit társaság, ha egy már létező gazdasági társaság- érvényes legfőbb szervi határozat alapján – elhatározza ilyetén való továbbműködését. Ezt meg kell különböztetnünk a fentiekről, itt ugyanis nem átalakulásról, hanem cégjogi értelemben egy módosításról van szó. Ehhez igazodnak a határozathozatal és a változásbejegyzési eljárás szabályai is.
Amit még igazán lényeges kiemelni, hogy a nonprofit gazdasági társaság lehet a Kszt. szerinti közhasznú szervezet, de működhet ilyen minősítés nélkül is. Ezt a státuszt az illetékes cégbíróság rögzíti a cégjegyzékben, kérelem alapján, a cégbejegyzéssel egyidejűleg, vagy ezt követően, amennyiben a társaság létesítő okirata megfelel a Kszt. szerinti többletkövetelményeknek. A közhasznú szervezeti jelleg tehát a cégbíróság konstitutív hatályú bejegyzésével, a bejegyzés napjától, a jövőre nézve jön létre. Bizonyos alapítói kör esetén a közhasznú szervezeti minősítés kötelező, pl. önkormányzat által létrehozott nonprofit társaságnál, ahol a cégforma is kötött, hiszen az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény / Ötv. /, valamint az 1992. évi XXXII. törvény / Áht./ alapján csak korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet.
Nyilvánvalóan ismert, hogy a Kszt. rendszere két közhasznúsági fokot különböztet meg, nevezetesen az általános, tehát közhasznút / Kszt. 4.§ /, valamint a kiemelkedően közhasznút / Kszt. 5.§ /. Amennyiben a nonprofit társaság a cégnevében szerepelteni kívánja a közhasznú jelleget, azt a teljes cégnév tekintetében megteheti, ugyanakkor ennek a rövidített cégnévbe való beírása kizárt, mivel a rövidített cégnév csak azon elemeket tartalmazhatja, amelyek jogszabály alapján kötelezőek.
A közhasznú szervezeti jellegnek nem csupán az alapítás, a létesítő okirat tartalma, a nonprofit társaság szervezeti felépítése szempontjából, hanem a jogutód nélküli megszűnés esetén is van jelentősége, ahogy arra a Gt. 4.§ /6/ bekezdése utal.
Ha egy nonprofit társaság egyben közhasznú szervezeti minősítésű is, a vagyonfelosztás körében csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, az is legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Abban az esetben, ha a nonprofit gazdasági társaság nem rendelkezik közhasznú besorolással, ilyen megszorítás a megszűnés körében nincs, tehát a hitelezők kielégítése után fennmaradó cégvagyon teljes összege felosztható a tagok közt.
II.
Részletes szabályok
....
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2009/6. számában olvasható/
RG Stúdió
Magicon