Adózás
Kutyaértékesítés adózása
2009.05.17 | Dr.Szabó Tibor |
| 
2009.05.17 | Dr.Szabó Tibor |
|
A kutya – legalábbis az Szja törvény alkalmazásában - ingó dolognak minősül, így eladására, értékesítésére az ingó vagyontárgy átruházásból származó jövedelem szabályai vonatkoznak – feltéve, ha ez a tevékenység nem üzletszerű, mert ezesetben már az önálló tevékenység adózási szabályai irányadók, adószámmal, bejelentkezéssel.
Kihangsúlyozzuk, hogy egy egyszeri, nem rendszeres ingó értékesítésre – lett légyen az kutya, festmény, személygépkocsi értékesítése - nem kell adószámot váltani, és ezen értékesítésre az Szja törvényben az ingó értékesítésből származó jövedelem szabályai az irányadók. Ezek lényegét összefoglaljuk.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. A jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
Ha a megszerzésre fordított összeg az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.
Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Ez egyéb jövedelemnek minősül, és az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik.
Ezek a szabályok az egyedi, egyszeri értékesítésre vonatkoznak – amelynek végzéséhez adószám kiváltása nem szükséges.
Ha ellenben az ingó vagyontárgyat – kutyát, festményt, autót – nem egyéni vállalkozóként, de üzletszerűen értékesítünk – akkor a fenti szabályok nem alkalmazhatók. Az szja törvény szerint üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik. Ez a feltétel-meghatározás nem sikerült a legszerencsésebben, mert alanyi adómentesség esetén van áfa alanyiság, de nincs áfa levonási jog. Ebből kiindulva azonban lehetséges az az értelmezés is, miszerint az alanyi adómentesség 5 millió forintos értékhatára átlépéséig – az Szja szerint nem tekinthető üzletszerűnek a tevékenység.
Egy másik értelmezés szerint - és induljunk ki ebből - ha a magánszemély az Áfa törvény szerinti gazdasági tevékenységet végez - azaz megállapítható valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik – ezesetben áfa alanyként bejelentkezési kötelezettsége van. Az Áfa törvény 120.§-a alapján pedig az első értékesítési számla kiállításával megnyílik a levonási jog. Ez alapján a rendszeres ingó értékesítési tevékenységre már egyáltalán nem alkalmazható az Szja ingó átruházásból származó jövedelem adózási szabályai – hanem az önálló tevékenység szabályait kell alkalmazni – az értékesítőnek adószámos magánszeméllyé kell válni, - e célból az adóhatósághoz be kell jelentkeznie. Így jövedelme nem külön, hanem összevontan, az adótábla szerint adózik, - igaz a bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségeket elszámolhatja.
dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő
Kihangsúlyozzuk, hogy egy egyszeri, nem rendszeres ingó értékesítésre – lett légyen az kutya, festmény, személygépkocsi értékesítése - nem kell adószámot váltani, és ezen értékesítésre az Szja törvényben az ingó értékesítésből származó jövedelem szabályai az irányadók. Ezek lényegét összefoglaljuk.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. A jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
Ha a megszerzésre fordított összeg az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.
Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Ez egyéb jövedelemnek minősül, és az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik.
Ezek a szabályok az egyedi, egyszeri értékesítésre vonatkoznak – amelynek végzéséhez adószám kiváltása nem szükséges.
Ha ellenben az ingó vagyontárgyat – kutyát, festményt, autót – nem egyéni vállalkozóként, de üzletszerűen értékesítünk – akkor a fenti szabályok nem alkalmazhatók. Az szja törvény szerint üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik. Ez a feltétel-meghatározás nem sikerült a legszerencsésebben, mert alanyi adómentesség esetén van áfa alanyiság, de nincs áfa levonási jog. Ebből kiindulva azonban lehetséges az az értelmezés is, miszerint az alanyi adómentesség 5 millió forintos értékhatára átlépéséig – az Szja szerint nem tekinthető üzletszerűnek a tevékenység.
Egy másik értelmezés szerint - és induljunk ki ebből - ha a magánszemély az Áfa törvény szerinti gazdasági tevékenységet végez - azaz megállapítható valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik – ezesetben áfa alanyként bejelentkezési kötelezettsége van. Az Áfa törvény 120.§-a alapján pedig az első értékesítési számla kiállításával megnyílik a levonási jog. Ez alapján a rendszeres ingó értékesítési tevékenységre már egyáltalán nem alkalmazható az Szja ingó átruházásból származó jövedelem adózási szabályai – hanem az önálló tevékenység szabályait kell alkalmazni – az értékesítőnek adószámos magánszeméllyé kell válni, - e célból az adóhatósághoz be kell jelentkeznie. Így jövedelme nem külön, hanem összevontan, az adótábla szerint adózik, - igaz a bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségeket elszámolhatja.
dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő
RG Stúdió
Magicon