adonet_logo
a
b
c
cs
d
e
f
g
gy
h
i
j
k
l
ly
m
n
ny
o
ö
p
r
s
sz
t
ty
u
ü
v
z
zs
adózás
Javasoljon új témát
RSS
  • Ingyenes tanulmányok
  • Hírlevélszolgáltatás
  • Tanácsadás
  • Online Jogtanácsadó >>
  • Online Adótanácsadó >>
  • Cégtulajdonos hírlevél >>
Adónet Webáruház
Kosár tartalma
  • A kosár üres
Összesen: Ft
  • Cégadatok >>
  • Jogi nyilatkozat >>
  • Adatvédelemi nyilatkozat >>
  • Súgó >>
Hírek
Fórum
Blog
Fókusz
Címkefelhő
Kapcsolat

Adózás

Megszűnik a K+F költség leírhatósága?
2011.10.25 | MTI | Nyomtatás | Továbbküldés

Címkék : költségelszámolás , Vállalkozóknak

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb jogszabályok úgy módosuljanak, hogy a vállalatok a továbbiakban nem írhatnák le az innovációs járulékból a kutatás-fejlesztés (K+F) költségeit.
 
 
 

Innovációs szövetség: elfogadhatatlan a K+F költség elírhatóságának megszüntetése

Szabó Gábor, a MISZ elnöke nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben azt kéri, ne támogassák ezt a módosítást.

A levélben felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat innovációt érintő több változtatást is tartalmaz, amelyek egy részével egyetértenek. Ugyanakkor a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló törvény úgy módosulna, hogy a vállalatok a továbbiakban az innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét.

A MISZ véleménye szerint a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóságának megszüntetése szemben áll a KTIA egyik fő céljával, a vállalatok ösztönzésével, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.

A szövetség értékelése szerint a KTIA törvény érvénybe lépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati K+F kiadások növekedése, mert míg 2004-ben a teljes hazai K+F ráfordítás 40 százaléka származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány mintegy 50 százalék, amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott.

Kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását - írta a szövetség elnöke.

A szövetség tisztában van azzal, hogy a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt, ezért már korábban felvetették a kiskapuk bezárásának szükségességét, amire jó megoldást kínál a szaktárcának a Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanács által megtárgyalt és támogatott javaslata, amely szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontú minősítését - olvasható a MISZ elnökének nyílt levelében.

Elfelejtette jelszavát?
adonet_logo
Főoldal
Archívum - Impresszum - Jogi nyilatkozat - Ügyfélszolgálat - Cégközlemények - Médiajánlat
Webdesign:RG Stúdió RG Stúdió
Portálrendszer:Magicon Magicon