Adózás

| |

Az Országggyűlés hétfői nyítónapján ismertetett Országvédelmi terv szerint Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel.

A fordított rendszerű áfa-fizetés bevezetése a mezőgazdaságban csökkentheti a visszaélések lehetőségét.

Amennyiben bevezetik a fordított áfa-fizetést a mezőgazdaságban úgy az alapanyag-termelők nem fizetnek majd áfát termékeik után, azt nettó áron értékesíthetik, de áfa-visszaigénylők maradnak válnak az input anyagok (az általuk vásárolt termékek) - például a műtrágya - után.

A kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, és ezután a beszerzés után nem kell áfát fizetniük. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősebb anyagi forrásaik maradnak a felvásárlás finanszírozására. Továbbá nem lehet a visszaigénylésnél csalni sem, mert nem lesz mivel. Így a feketegazdaság mozgástere is szűkülni fog a szakember szerint ezen a területen.

Vagyis a fordított áfa-fizetés azt jelenti, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Vagyis a számlát az áfa felszámítása nélkül állítják ki, és az adót majd a vevő fizeti meg.

A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre. A fordított áfa-adózás alá eső számla ugyanis áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni. Ezért értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

Hasonló rendszer Magyarországon például az építőiparban működik. Romániában a mezőgazdaságban is alkalmazzák.