Adózás
Milyen címet adjunk meg a számlán?
2011.09.06 | Önadózó |
|
2011.09.06 | Önadózó |
|
Címkék :
számla
A számla kiállítás, és különösen a számla befogadása formalításnak tűnik, de itt is lehet hibázni. Illetve egy jövőbeni adóellenőrzésre tip-top fel kell készülni, az olyan apró hibák, mint a vevő címének elvétése a számlán – akár súlyos áfa-következményekkel is járhat.
Az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmát akként határozza meg, hogy a számlán a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kell feltüntetni – egyebek mellett természetesen.
Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét ebben a körben a törvény a számlában határozza meg, amely alatt természetesen az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított és befogadott számlát kell érteni. Azaz a számlának a valóságnak – azaz cégbírósági/ hatósági bejegyzésnek megfelelően kell tartalmaznia a számlakiállító / befogadó címét.
Cím alatt alapesetben a társaság székhelyét értjük. Ha ez értékesítés egy telephelyhez kötött, akkor annak a címét.
Mindezekkel szemben nem helyes az a gyakorlat, ha a számlán a tulajdonos lakóhelyének címét, vagy az iratőrzési címet tüntetik fel – amennyiben ez eltér a cég székhelyétől.
Kampányszerűen vizsgáljuk felül tehát számlakiállítási gyakorlatunkat – akkor bizonyosan nem hibázunk, ha a számlán címként a társaság bejegyzett székhelye szerepel. Minden más eset csak a bizonytalanságot növeli.
Az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmát akként határozza meg, hogy a számlán a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kell feltüntetni – egyebek mellett természetesen.
Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét ebben a körben a törvény a számlában határozza meg, amely alatt természetesen az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított és befogadott számlát kell érteni. Azaz a számlának a valóságnak – azaz cégbírósági/ hatósági bejegyzésnek megfelelően kell tartalmaznia a számlakiállító / befogadó címét.
Cím alatt alapesetben a társaság székhelyét értjük. Ha ez értékesítés egy telephelyhez kötött, akkor annak a címét.
Mindezekkel szemben nem helyes az a gyakorlat, ha a számlán a tulajdonos lakóhelyének címét, vagy az iratőrzési címet tüntetik fel – amennyiben ez eltér a cég székhelyétől.
Kampányszerűen vizsgáljuk felül tehát számlakiállítási gyakorlatunkat – akkor bizonyosan nem hibázunk, ha a számlán címként a társaság bejegyzett székhelye szerepel. Minden más eset csak a bizonytalanságot növeli.
***
A cégmenedzselés kézikönyve
Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerős terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégéről. Rendre visszatérően arra késztetjük, hogy ő a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstől, vezetéstől, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

RG Stúdió