Adózás

| |

Lényeges változás az, hogy a munkabér dolgozót érintő SZJA vonzatának kedvezményei közül kivezetésre kerül az adójóváírás, amely 2011-ben 12.100 Ft volt, havi 202.000 Ft-os bruttó jövedelemhatárig. Megszűnik az ún. „szuperbruttósítás”, tehát a bruttó munkabér után csak 16 % az SZJA, viszont az egészségbiztosítási járulék 1 %-ponttal növekedik, ezentúl a 10 %-os nyugdíjjárulék mellett 8,5 %-os egészségbiztosítási járulékot kell levonni a munkavállalótól. Mindezen módosítások eredőjeként a dolgozók nettó bére jelentősen lecsökken. Számításaim szerint egy 94.000 Ft/hó munkabérrel rendelkező dolgozó 8.980 Ft-tal kapna kevesebb nettó jövedelmet, mint 2011-ben.

Természetesen az nem változott, hogy munkabért kizárólag munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozóknak kell adni, Amennyiben egy társas vállalkozó a vállalkozásával munkaviszonyban áll, akkor rá is ezek a kitételek vonatkoznak (megjegyzem, hogy ez esetben a társasági szerződésben kell meghatározni azt, hogy a saját tulajdonú cégében esetlegesen ügyvezetői minőségben is dolgozó személy a személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban látja el – az egyszemélyes társaságnál és a Bt beltagjánál azonban nincs ilyen lehetőség, mert ott csak társas vállalkozói jogviszony jöhet létre a saját cégével)

Először is: a munkáltatói járulékok mértéke nem változott, megmaradt a 27 % a bruttó munkabérre vetítve, de már szociális hozzájárulási adónak hívjuk, és nem nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléknak.

Lényeges változás az, hogy a munkabér dolgozót érintő SZJA vonzatának kedvezményei közül kivezetésre kerül az adójóváírás, amely 2011-ben 12.100 Ft volt, havi 202.000 Ft-os bruttó jövedelemhatárig megszűnik az ún. „szuperbruttósítás”, tehát a bruttó munkabér után csak 16 % az SZJA, viszont az egészségbiztosítási járulék 1 %-ponttal növekedik, ezentúl a 10 %-os nyugdíjjárulék mellett 8,5 %-os egészségbiztosítási járulékot kell levonni a munkavállalótól. Mindezen módosítások eredőjeként a dolgozók nettó bére jelentősen lecsökken. Számításaim szerint egy 94.000 Ft/hó munkabérrel rendelkező dolgozó 8.980 Ft-tal kapna kevesebb nettó jövedelmet, mint 2011-ben.

A 300.000 Ft alatti bruttó kereset alatt a munkabérek nettó értékének megőrzése céljából a kormány különböző intézkedéseket vezetett be, amelynek végrehajtása ugyan nem kötelező, de ha valaki ezt végrehajtja, akkor kedvezőbb elbírálás alá esik a szankciók szempontjából egy munkaügyi ellenőrzés során. Ha valaki nem hajtja végre a kötelező béremelést, akkor ezzel automatikusan kizárja magát a közbeszerzési eljárásokból és mindenfajta állami támogatásból. A kötelező béremelés pontos mértékét még nem tudjuk, sőt még a minimálbér és a garantált bérminimum összegét sem tették közzé. Viszont ismertté vált az a tény is, hogy a béremelés miatti megnövekedett közterhek ellentételezésére a törvény adókedvezményt ad a munkáltatóknak (maximum 190.000 Ft-os bruttó megemelt jövedelemig), melynek kiszámítási módja viszonylag bonyolult, ezért csak a várható végeredményt írom le az alábbiakban:

Ha valaki 94.000 Ft-os bruttó munkabért adott dolgozójának 2011. évben, akkor az a munkavállaló 120.790 Ft-ba került a cégnek, és a dolgozó megkapott 70.549 Ft nettó munkabért. Tehát a kettő különbözete volt az állami adó és járulékbevétel, azaz 50.241 Ft.

Ez 2012-re a kötelező béremelés és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése miatt várhatóan úgy változik, hogy a bruttó munkabért kb. 14.000 Ft-tal kell megnövelni ahhoz, hogy a dolgozó legalább akkora nettó jövedelmet vigyen haza, mint 2011-ben (hangsúlyozom, hogy ennél magasabb összeg is lehet majd az elvárt béremelés mértéke!). Ha ez így valósul meg, akkor a cégnek 17.990 Ft-tal fog többe kerülni egy dolgozó 2012-ben, és ebből a növekményből ad a törvény lehetőséget arra, hogy bérkompenzációt lehessen igénybe venni, mégpedig ebben a számítási példában 11.505 Ft-ot. Tehát egy munkavállaló havonta 6.485 Ft-tal fog többe kerülni a vállalkozásnak. Természetesen magasabb kiinduló munkabérre vetítve minden számadat változik – és nem negatív irányba. A bérkompenzáció a tárgyhavi kiszámított adóterhekből vonható le, azaz már befizetni sem kell a tárgyhónapot követő hó 12-ig.

Változtak a béren kívüli juttatások utáni adók is. Ez a fajta juttatás elsősorban étkezési utalvány formájában volt eddig a legtöbb munkáltatónál. 2011-ben az étkezési utalványok után fizetett adómérték 19,04 % volt. 2012-től az étkezési utalványokra kétféle adózás vonatkozhat:

Kedvezményesen adózik, azaz 30,94 %-kal az „Erzsébet utalvány” formájában adott étkezési utalvány, azonban ennek maximális értékhatára havi 5.000 Ft-ra csökkent. Ugyancsak kedvezményesen adózik (30,94 %-kal) a Széchenyi pihenőkártya rendszerében juttatott vendéglátási szolgáltatásokra fordítható összeg, amelynek maximális mértéke havi 12.500 Ft, valamint ugyanezen formában adott szálláshelyi szolgáltatásra fordítható összeg évi 225.000 Ft-ig, valamint az egyéb szabadidős szolgáltatásokra fordítható összeg évi 75.000 Ft-ig)

Ha valaki nem a fenti formák valamelyikében nyújtja a dolgozójának a béren kívüli juttatást, vagy esetleg a fenti értékhatárok felett ad a fenti formában, akkor már nem kedvezményes az adózás, vagyis 51,17 %-os adóval kell számolni.

Magyarul: ha Tesco-s, vagy bármilyen más utalványt akar adni, akkor az 51,17 %-os adóteherrel számoljon. Ha valaki Erzsébet utalványt ad, akkor az 5.000 Ft/hó határig 30,94 %-kal, e felett 51,17 %-kal számoljon. Természetesen az Erzsébet utalványt igényelni kell, és ennek díja is van, mégpedig a jelenlegi információink szerint a megrendelt összegű utalvány 2 %-a. A lehetséges variációk száma nagy, ezért itt most mindent nem vezetek le.