Adózás

| |

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókat foglalkoztató  társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége

A Társadalombiztosítási járuléktörvény (Tbj.) szerint  az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Sajátjogú nyugdíjas az a természetes személy aki sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Sajátjogú nyugdíjas az a személy is, aki korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban,  az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíjban, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres szociális segélyben, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rehabilitációs járadékban részesül.

Sajátjogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállakozókra, és a családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve a EGT-állam jogszabályai alkalmazásával sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági  nyugdíjban részesül.

Az egyéni vagy a társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását nem érinti, ha az itt  felsorolt nyugdíjak valamelyikének folyósítása szünetel, vagyis a nyugdíj folyósításának szünetelése nem befolyásolja a kiegészítő tevékenységű státusz fennállását.

Nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak a rendszeres szociális, vagy átmeneti járadékban részesülő személy. Ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja őket – nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak. Az ilyen ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók „főtevékenységet” folytatók, és járulékfizetési kötelezettségüket a Tbj. teljesen eltérő módon állapítja meg, mint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak minősülő személyekét.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nem „teljes körű” biztosítottak, a társadalombiztosítás keretében csak baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra szerezhetnek jogosultságot.

1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950  (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig (ezen időtartam alatt)  köteles járulék fizetésére, és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg, melynek 2010. évre vonatkozó összege:

7.453.300 (napi 20.400) forint.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó (EVA-s) kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Természetesen az EVA-s, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is köteles megfizetni a havi 4.950 (napi:  165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

2. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, valamint a  kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás járulékfizetési kötelezettsége

A társas vállalkozásban személyesen közreműködő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy a társas vállalkozó  tevékenységének megszűnése után  kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot.

Hasonlóan a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóhoz, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot szintén a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg,  (melynek összege 2010. évre vonatkozóan 7.453.300 (napi 20.400) forint.

Megjegyezzük, hogy amennyiben a sajátjogú nyugdíjas társas vállalkozó személyesen nem működik közre a társas vállalkozás tevékenységében (mert pl: tőkebefektető tag), úgy utána nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (és a társas vállalkozó sem fizet nyugdíjjárulékot).

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó:

    *      keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
    *      fogvatartott,
    *      ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
    *      egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel (erre csak 2010. január 01-jétől van törvényes lehetőség).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni  és társas vállalkozó speciális, 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelést kérhet a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap benyújtásával. A nyugdíjemelés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.

Továbbra is csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a sajátjogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás tagjaként személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében. Főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói jogviszonyában kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-ig (kizárólag  az adóév egészére) választhatja azt is, - a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában -, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk az egyéni vállalkozásra vonatkozó bizonylatok között is tárolni).

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozásban is személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-ig (az adóév egészére) köteles nyilatkozni, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási  járulékot (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk valamennyi  érintett társas vállalkozásban nyilvántartani).

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Forrás: www.apeh.hu

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről tudni kell. Szerző: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő, az Önadózó újság főszerkesztője. Formátum: hagyományos nyomdai előállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft  + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu