Adózás

| |

A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény két új, sporttelep megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet állapít meg. Ennek következtében szükségessé vált az illetéktörvény értelmező rendelkezései közé beilleszteni a sporttelep fogalmát is. A módosító törvény a látvány-csapatsport tevékenységhez leginkább kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási fogalmakat emeli be a szabályozásba (sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok). Emellett sporttelepnek minősül a törvény 11. §-a alapján az az ingatlan, ingatlanrész is, amely a széljegy alapján ilyenként vár feltüntetésre és az ingatlan nyilvántartási eljárás jogerős befejezéseként, a széljegy alapján utóbb az ingatlan sporttelepként kerül feltüntetésre. Az Itv. 102. § (1) bekezdésének k) pontjába illesztett fogalom ugyanakkor meghatározza azt is, hogy a sportteleppel azonos helyrajzi számon nyilvántartott vagy a sportteleppel egybeépített egyéb, nem sportcélú létesítmények (szálloda, bevásárlóközpont, az ezekhez tartozó parkolóhelyek) nem tekinthetők sporttelepnek.

Az első illetékmentességgel a törvény 8. §-a egészíti ki az Itv. 26. § (1) bekezdésének i) pontját. Ez alapján mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Az illetékmentesség azonban nem érvényesíthető a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében.

Mivel az illeték megállapításához való jog az Art. 164. § (4) bekezdése szerint annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott, ezért szükséges volt rögzíteni az ennél az időszaknál lényegesen hosszabb 15 éves időtartam miatt, hogy ahol a törvény az illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, ott az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.

Az elévülésre vonatkozó új szabályokat a módosító törvény 9. §-a az Itv. 86. § (2) bekezdésbe helyezi.

A második illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontjába kerül. A mentesség az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzésének esetére szól, amennyiben a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. A sporttelep építésére alkalmas telek megszerzése esetén a vagyonszerző nyilatkozhat arról, hogy csak a megszerzett telek egy része tekintetében vállalja a sporttelep létrehozását, ilyen esetben az illetékmentesség csak a sportteleppel beépíteni kívánt telekrészlet arányában jár.

A sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése után a sporttelep felépítésére nyitva álló 4 évig az állami adóhatóság a megállapított illetéket felfüggeszti, majd a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül a sporttelep létrehozatalának igazolása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, mely igazolja, hogy a sporttelepre a vagyonszerző nevére szóló használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e. Amennyiben az említett feltételek teljesültek, akkor az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket hivatalból törli. Ha a vagyonszerző a 4 éves határidőn belül igazolja a sporttelep felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, akkor a felfüggesztett illeték törlésének szintén helye van.

Fontos kitétel, hogy ennél a mentességnél a törvény pontosan meghatározza a vagyonszerzők alanyi körét. A mentességet ezek alapján csak a sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség veheti igénybe.

A törvény rendezi azt az esetet is, amikor a vagyonszerző a megszerzett sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja. Ekkor az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a sporttelep ténylegesen felépült, vagy a meg nem osztott telek azon részére esik, amelyen a sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész áll. Az illeték fennmaradó részét ebben az esetben késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló 4 éves határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(A rendelkezések gyakorlatilag a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó 4 évre feltételesen felfüggesztett illeték szabályozásának analógiájára kerültek kialakításra.)

A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek mindkét mentesség esetében legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkoznia kell az állami adóhatóságnál.

Mindkét mentességre igaz az is, hogy a sportcélú építési vagy hasznosítási szándék meghiúsulásának esetére a törvény kimondja: a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetni.