Adózás

| |

Július óta lehet Magyarországon szabályozott ingatlanbefektetési társaságot (szitet) létrehozni, a szakemberek szerint "tapogatózás" már van a piacon, ám a potenciális befektetők még kivárnak, inkább a már "bejáratott" piacon szeretnének megjelenni.

Ha az elkövetkező 2-3 évben 3-5 ilyen társaság jelenne meg nyilvános kibocsátással a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), az már jó eredménynek számítana - mondta Hegyi Ádám, a KBC Securities vállalatfinanszírozási menedzsere a BÉT és a KBC közös szervezésében tartott konferencián kedden, Budapesten.

Hozzátette: ehhez jó projekt, megbízható menedzsment és megfelelő méretű társaság kell, továbbá az ingatlanszakma megítélésének javulása is szükséges. Nem utolsósorban a társaságnak fel kell készülnie a nyilvános működésre, hiszen a sziteket kötelező bevezetni a tőzsdére.

A KBC szakértője szerint a szit a szabályozás révén növeli az átláthatóságot és elősegítheti a külföldi tőke megjelenését az ingatlanpiaci szektorban. A viszonylag magas tőkekövetelmény miatt az intézményi befektetők jelentős szerepvállalása szükséges a kibocsátásban.

A szit elsősorban a friss tőke bevonását, külföldi befektetők megjelenését hivatott előmozdítani a magyarországi ingatlanszektorban a jogalkotó szándéka szerint - fejtette ki Pakucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Ez indokolja a viszonylag magas, 10 milliárd forintos saját tőke követelményt. Természetesen ez nem zárja ki a meglévő társaságok szitté alakulását, de ez nem járna plusz előnnyel a gazdaság számára. A bankok és a biztosítók tulajdonának 10 százalékban való maximálása pedig azt a célt szolgálja, hogy elsősorban szakmai befektetőket vonzzon a szit - fűzte hozzá.

Beer Gábor, a KPMG adótanácsadója kiemelte, hogy a szit legfőbb előnye az adózásban rejlik más ingatlantársaságokkal és befektetési alapokkal szemben, az ilyen ingatlanbefektetési társaság ugyanis mentesül a társasági és az iparűzési adó fizetése alól. Csak a szit tulajdonosai adóznak az osztalék, illetve árfolyamnyereség után. A külföldre fizetett osztalék után pedig a forrásadót sem kell megfizetni a jelenlegi adószabályozás szerint - ismertette.

A szit a törvény szerint olyan nyilvános részvénytársaság, amely a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti, elsősorban hasznosítás és szükség esetén fejlesztés céljából. A mérlegfőösszeg legalább 70 százalékának ingatlanból kell állnia. A társaságban a közkézhányadnak, vagyis az 5 százaléknál kisebb tulajdonosok arányának el kell érnie a 25 százalékot. A szitnek a nyereség 90 százalékát osztalékként kell kifizetnie a tulajdonosoknak.