Adózás

Címkék : nyeremény

2011. január 1-től új rendelkezéssel egészül ki az Szja tv. 76.§-a. A törvényalkotó a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, - ha az egyébként nem minősül pl. ajándéksorsolásból származó nyereménynek – a 76.§ (3) bekezdésének rendelkezését rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően, ha a vetélkedő, verseny győztese tárgyjutalomban részesül, akkor az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese és az adó mértéke 16 százalék.

Általában a vetélkedőn, a versenyen a résztvevőknek valamilyen képesség vagy tudás alapú feladatot kell megoldaniuk, teljesíteniük. Így vetélkedőnek, versenynek minősülhet a sportversenyeken túl többek között a kvízjáték, a keresztrejtvény vagy a rajzverseny is. Ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata szerint a vetélkedő, verseny megítélését nem befolyásolja az, ha a vetélkedőn való részvételt bizonyos termék, vagy meghatározott értékű áru, szolgáltatás megvásárlásához kötik, hiszen a több vásárló személy közül ebben az esetben is az okosabb, gyorsabb, jobb személy kerül ki győztesen.

Ezek a versenyek oly módon is megszervezhetőek, hogy a tudás vagy képesség alapú feladatot megoldó személyek közül nem minden résztvevő részesül díjazásban, hanem csak meghatározott számú nyertes, amelyet a feladatot teljesítők közül sorsolnak ki. Pl: újságok keresztrejtvényeinek nyertesei

A juttatás nemcsak abban az esetben minősül 76.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a nyertes részesül díjazásban. A vigaszdíj, vagy a versenyen, vetélkedőn részt vevő minden személynek adott juttatás szintén e szakasz alapján minősíthető. Például ha ügyességi vetélkedőn minden résztvevő kap egy ajándékcsomagot, akkor az szintén minősülhet vetélkedő, verseny díjának.

Lényeges, hogy a verseny bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett legyen, azaz a résztvevők ne legyenek egy szűk körre korlátozva. Bárki számára meghirdetettnek tekinthető az a verseny, amelyen minden 16 év alatti általános iskolás tanuló részt vehet, de az már nem amelyet egy céges rendezvény keretében szerveznek az ott megjelent gyerekek között.

A verseny megítélése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyertest hogyan választják ki. Abban az esetben, ha zsűri választja ki a nyertes személyét, akkor egyértelmű, hogy versenyről beszélhetünk. Mostanában az internet térhódításával egyre gyakoribbak azok a nyereményjátékok, amelyekben az adott pályaművet – pl: fényképet, videót - meghatározott internetes weboldalra kell feltölteni. A nyertes pedig az lesz, akire a weboldalra látogatók a legnagyobb számban szavaztak. Egy-egy nagyobb promóció kapcsán már valószínűsíthető, hogy nem csak az ismerősök szavazatai alapján nyeri meg valaki a versenyt, hanem tényleg a legjobb pályamunka részesül díjazásban.

A versenynek vetélkedőnek nem pénzben kapott díja után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék.
A kifizető bevallási, és befizetési kötelezettségének a 1108. számú bevalláson a juttatás hónapját követő hónap 12-éig tesz eleget.
A verseny fogalmának elemzését követően arról a lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha a verseny vagy vetélkedő díja pénz, akkor az az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján egyéb jövedelmemnek minősül, amelynek adókötelezettségéről és az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban kiállítandó igazolásokról az előzőekben már szóltam.

A juttatások fajtáit és adókötelezettségüket végignézve a juttatók és a nyertesek részére a legkedvezőbb feltételeket a vásárláshoz kötött nyereményjátékok esetében az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglaltak szerint szervezett nyereményjáték biztosítja. Abban az esetben viszont, ha a nyereményjáték nem kötött vásárláshoz, akkor a nyereményjáték juttatásaként csekély értékű ajándék juttatása tűnik a legegyszerűbbnek.