Gazdaság
Mi az egyéni vállalkozás?
2009.05.17 | AdóNet |
| 
2009.05.17 | AdóNet |
|
Az egyéni vállalkozás a magánszemély gazdasági tevékenységének, azaz üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységének a jogi formája.
A magánszemély lehet belföldi és külföldi egyaránt, itt az előbbivel, mint alapesettel foglalkozunk, a külföldiekre vonatkozó szabályokból itt azt emeljük ki, hogy egyéb feltételek mellett akkor jogosultak egyéni vállalkozás alapítására, ha tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
A fentiekben már érintettük, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Ez egy igen lényeges jellemző. Önmagában a vállalkozás alapítása – anélkül még, hogy az bevételt termelne - számtalan fizetési kötelezettséget gerjeszt alapvetően a közterhek vonatkozásában – ezen fizetési kötelezettségeket pedig a magánvagyon is biztosítja.
Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.
Az egyéni vállalkozást nem lehet szüneteltetni, a státusszal járó adó- és járulékkötelezettségek kötelezettségek csak a vállalkozói igazolvány visszaadásával szűnnek meg.
Az egyéni vállalkozók első körébe azok tartoznak, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek. Általában az egyéni vállalkozó alatt azt a magánszemélyt értjük, akinek egyéni vállalkozói igazolványa van. Az az egyéni vállalkozó, aki az igazolványában feltüntetett tevékenységet személyesen gyakorolja, a „kisiparos” illetve a „magánkereskedő” megnevezést, a mestervizsgával rendelkező vállalkozó a „Mester” megnevezést használhatja.
Az Szja törvény rendelkezése alapján egyéni vállalkozónak kell tekinteni továbbá egyes olyan szakmák művelőit, akiknek nincs ugyan vállalkozói igazolványuk, de a reájuk vonatkozó törvényi előírások alapján jogosultságot kapnak a saját szakmai tevékenységük vállalkozásban való végzésére. Ilyen tevékenységek:
a) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
b) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
c) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
d) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
e) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
f) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
g) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).
A mezőgazdasági termelő- és az ahhoz kapcsolódó szolgáltató tevékenység vállalkozói igazolvány nélkül is gyakorolható. Az adózásukra az Szja tv. külön rendelkezéseket tartalmaz.
A szociális szolgáltató tevékenységre, és az egészségügyi vállalkozásra külön jogszabályok vonatkoznak.
Ugyan nem az egyéni vállalkozásokra, általában a vállalkozásokra szokásos a Kkv. megnevezés használata is, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény kisvállalkozás fogalmainak rövidítéséből ered.
A magánszemély lehet belföldi és külföldi egyaránt, itt az előbbivel, mint alapesettel foglalkozunk, a külföldiekre vonatkozó szabályokból itt azt emeljük ki, hogy egyéb feltételek mellett akkor jogosultak egyéni vállalkozás alapítására, ha tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
A fentiekben már érintettük, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Ez egy igen lényeges jellemző. Önmagában a vállalkozás alapítása – anélkül még, hogy az bevételt termelne - számtalan fizetési kötelezettséget gerjeszt alapvetően a közterhek vonatkozásában – ezen fizetési kötelezettségeket pedig a magánvagyon is biztosítja.
Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.
Az egyéni vállalkozást nem lehet szüneteltetni, a státusszal járó adó- és járulékkötelezettségek kötelezettségek csak a vállalkozói igazolvány visszaadásával szűnnek meg.
Az egyéni vállalkozók első körébe azok tartoznak, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek. Általában az egyéni vállalkozó alatt azt a magánszemélyt értjük, akinek egyéni vállalkozói igazolványa van. Az az egyéni vállalkozó, aki az igazolványában feltüntetett tevékenységet személyesen gyakorolja, a „kisiparos” illetve a „magánkereskedő” megnevezést, a mestervizsgával rendelkező vállalkozó a „Mester” megnevezést használhatja.
Az Szja törvény rendelkezése alapján egyéni vállalkozónak kell tekinteni továbbá egyes olyan szakmák művelőit, akiknek nincs ugyan vállalkozói igazolványuk, de a reájuk vonatkozó törvényi előírások alapján jogosultságot kapnak a saját szakmai tevékenységük vállalkozásban való végzésére. Ilyen tevékenységek:
a) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
b) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
c) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
d) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
e) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
f) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
g) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).
A mezőgazdasági termelő- és az ahhoz kapcsolódó szolgáltató tevékenység vállalkozói igazolvány nélkül is gyakorolható. Az adózásukra az Szja tv. külön rendelkezéseket tartalmaz.
A szociális szolgáltató tevékenységre, és az egészségügyi vállalkozásra külön jogszabályok vonatkoznak.
Ugyan nem az egyéni vállalkozásokra, általában a vállalkozásokra szokásos a Kkv. megnevezés használata is, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény kisvállalkozás fogalmainak rövidítéséből ered.
RG Stúdió
Magicon