Gazdaság

| |

A betegszabadság jogintézményét 1992. január 1-jétől vezették be. A betegszabadságra vonatkozó szabályokat, tekintettel arra, hogy a betegszabadság a fizetett szabadság sajátos formája, a Munka Törvénykönyve 137. §-a tartalmazza.
Betegszabadság a munkavállalót akkor illeti meg, ha saját betegsége miatt keresőképtelen, betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, illetve, akkor is ha fekvőbeteg-gyógyintézetben betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt ápolják.
Táppénz a naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult személy a részére járó betegszabadságot teljes mértékben kimerítette.
Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak. Ennek megfelelően tehát nem jogosult betegszabadságra a megbízási jogviszonyban, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a bedolgozói jogviszonyban, a társas és egyéni vállalkozóként munkát végző, valamint a biztosítás megszűnését követően keresőképtelen személy.
Ezzel szemben jogosult betegszabadságra a munkaviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személy, az egyéni vállalkozó alkalmazottja, a társas vállalkozásnál munkaviszonyban álló személy, valamint a nyugdíja folyósítása mellett munkaviszonyt létesítő személy is.
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenségére – az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség kivételével – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.
A keresőképtelenséget a kezelőorvos a vonatkozó rendelkezések szerint, a keresőképtelen állományba vételkor használatos orvosi igazoláson igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállalót díjazás illeti meg, amely 2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a távolléti díj 70 százaléka.

Példák:
• A 2005. augusztus 1-étől munkaviszonyban álló személy 2009. évben először július 31-én válik keresőképtelenné.
15 nap betegszabadság illeti meg, melynek idejére 80 százalékos mértékű távolléti díj illeti meg.

• A 2009. február 1-étől munkaviszonyban álló személy 2009. évben először augusztus 3-án válik keresőképtelenné.
14 nap betegszabadság illeti meg, melynek idejére 70 százalékos mértékű távolléti díj illeti meg.

A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, így a távolléti díj rendszeres jövedelmének része, és a táppénz alapjába is beszámít.
A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját.

A betegszabadságra vonatkozó speciális szabályok:
• Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló részére keresőképtelensége esetén a belépéstől az év végéig arányosított betegszabadságot kell kiadni azzal, hogy figyelembe kell venni az év során már igénybe vett betegszabadság napok számát, tehát a betegszabadság ebben az esetben sem lehet több naptári évenként tizenöt munkanapnál. (Munkaviszony megszűnése esetén a következő munkáltató felé igazolni kell az év során már igénybe vett betegnapok számát.)
• Év közben megszűnő munkaviszony esetén a kifizetett betegszabadságot arányosítani és visszavonni, a keresőképtelenség hiányában ki nem vett betegszabadságot megváltani nem lehet.
• A betegszabadság igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, később nem igényelhető.
• Nem jár betegszabadság a biztosított részére, amennyiben terhesség vagy szülés miatt (ha terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult), beteg gyermek ápolása, illetve közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelen biztosítottat a táppénz az első naptól megilleti.
A betegszabadság számításánál a munkában töltött időn kívül a következő időtartamokat is figyelembe kell venni:
• a keresőképtelenség időtartama;
• a szülési szabadság időtartama;
• a 14 éven aluli gyermek ápolása, gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság első éve;
• a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama;
• a tartalékos katonai szolgálat időtartama;
• a munkában nem töltött olyan idők, amelyre a munkavállalót távolléti díj, illetve átlagkereset illeti meg.
Amennyiben a biztosított a betegszabadsága lejártát követően továbbra is keresőképtelen, táppénz illeti meg.