Gazdaság

Címkék : táppénz

Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők:

Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
•    a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át,
•    2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át.
Tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken. (Eb. tv. 46. § (1) bekezdése)

 

Példa:
•    A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. július 1-től felmentési idejét tölti, 2009. július 26-án otthonában baleset éri, kórházba kerül. 2009. július 26-31-éig felmentési bérrel ellátva, ezért erre az időre, táppénzre nem lesz jogosult, augusztus 1-től azonban megilleti passzív táppénz, 45 napig.

•    A biztosított munkaviszonya 2009. július 31-vel szűnik meg. 2009. augusztus 1-én otthonában baleset érte, kórházba kerül. 2009. augusztus 1-től megilleti passzív táppénz, 30 napig.
2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.(T. 48.§. (8) bekezdése)

Példa:•    A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 1-étől várhatóan huzamos ideig keresőképtelen állományba került. Naptári napi keresete 22 000 forint, 70 % mértékű táppénze 15 400 forint/naptári nap. Táppénzének mértéke és összege 2009. augusztus 1-étől sem fog változni. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
•    A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. július 27-étől keresőképtelen állományba került. Tárgyévben még nem volt keresőképtelen, ezért 2009. augusztus 14-éig betegszabadságra járó (80 százalékos) távolléti díjban részesül. Az irányadó időszak alapján naptári napi keresete 22 000 forint. Táppénzének mértéke 70 százalék, összegének nem lesz felső korlátja. A”maximum” szabályt csak egy újabb keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
•    A több éve folyamatosan biztosított személy 2009. március hónapban már táppénzben részesült, naptári napi keresete 20 000 forint, naptári napi táppénze 14 000 forint volt. 2009. augusztus 10-én ismét keresőképtelenné válik. Táppénzét az „új” szabály szerint kell megállapítani, melynek naptári napi összege nem lehet magasabb 9 533,33 forintnál.
Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból továbbra is csak akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz az Eb. törvény V. fejezetében foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg
•    terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget,
•    gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget,
•    a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, azaz 9 533,33 forintot,
•    a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet.

Nem változott viszont a segélyezésre vonatkozó szabály, amely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben, segélyben részesítheti. (T. 50.§-a)

2010. január 1-étől hatályba lépő szabály szerint pontosításra kerül az üzemi baleset fogalma. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (T. 52. § (1) bekezdése)

A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – 2010. január 1-étől – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. (T. 55. § -ának (7) és (8) ill. (9) bekezdése)

A Munkatörvénykönyve 137. §-a szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A módosított jogszabály szerint a betegszabadság időtartama nem változik, azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken.