Jog

| |

A munkaügyi gyakorlat valamely előre megállapított többlet-teljesítmény elérését honorálja  prémimummal. A munkáltatóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalóik a legmagasabb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. A prémium a nagyobb teljesítmény elismerésére szolgáló külön munkabér. A munkáltató a prémium kifizetését meghatározott teljesítmény elérése esetére előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően, a személyi alapbéren, vagy teljesítménybéren felül tűzi ki. Gyakorlatilag az előre kitűzött feladathoz kötött ún. mozgóbér is a prémium fogalomkörébe tartozik. A prémium összegét elsősorban a munkáltató anyagi erőforrásai határolják be, így annak nincs alsó korlátja, a felső határnak legfeljebb a jó erkölcs szab határt.

A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, mindez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra. Ha a munkáltató szemszögéből közelítünk e kérdéshez, javasoljuk: a prémiumra a munkaszerződésben ne történjék utalás, a szerződés erről ne rendelkezzen. Elégséges - és a munkáltatót jogilag pongyola eljárása utóbb nem hozza költséges pervesztes helyzetbe -, ha a munkaszerződéstől különálló munkáltatói nyilatkozat rendelkezik a prémium kitűzéséről és jogosultság feltételeiről, továbbá a prémium összegéről.

  A munkáltatónak a prémiumfeladatot előre meg kell határoznia. Az így kitűzött prémiumfeladatokat a munkavállalóval közölnie kell, a feladat kitűzésével egyidejűleg lehetőség van a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezők megállapítására is.

Ha munkavállalónak jogszerűen állapították meg az évi prémiumfeladatait, a prémiumkitűzés visszavonása már nem volt jogszerű eljárás.

Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette és kizáró feltételek sem álltak fenn, részére a prémium összegét ki kell fizetni. A prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató az előre közölt feltételek szerint köteles elbírálni. A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál [Mt. 199. §].

Részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve kifejezetten rendelkezett [Mt. 143. § (2) bek.]. A munkáltató nem jár el jogellenesen, amikor az egyik részfeladattal összefüggésben nem fizetett prémiumot a munkavállalónak, minthogy részteljesítés esetére a munkáltató a kitűző intézkedésében nem állapított meg jogosultságot. Így a munkavállalói prémiumigény megalapozatlan (Legf. Bír. Mfv. I. 10.180/1998. sz.).

Amennyiben a munkáltató kifejezetten fenntartja a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, a nemleges döntése nem tekinthető jogszabálysértőnek. Egy esetben a munkáltató csak arra vállalt kötelezettséget, hogy értékeli a munkavállalók teljesítményét, és attól függően prémiumot fizethet. Kifejezetten fenntartotta a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát. Mindezt igazolja munkaszerződésének különösen az a kikötése, amely szerint a prémiumra jogosultság nem jelenti automatikusan a prémiumban való részesítést, e felől utólagosan a munkáltató dönt. Ekkor a prémiumra való jogosultságról a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.017/1985;).