Jog

Címkék : bank , bankszámla

Mire és kire terjed ki a betétek biztosítása? Milyen összeghatárig terjed ki a biztosítás?  Mit értünk betét alatt?

Az egész kérdéskört a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXII. törvény szabályozza.  E törvény pedig uniós irányelveket követ. A betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelv alapján a betétbiztosítási rendszereknek az egyes betétesek összevont betéteit - befagyásuk esetén - legalább 20 ezer euró összegig kell biztosítaniuk azzal, hogy legfeljebb 10% önrész is előírható. 

2008. október 15-én lépett hatályba a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról szóló 2008. évi LVI. törvény, amely az Országos Betétbiztosítási Alap által – a befagyott betétekre fizetendő kártalanítás összegét felemelte 13.000.000,-Ft-ra, egyidejűleg megszüntette az önrész intézményét.

A kártalanítás összege 2009. június 30-tól
A Magyar Közlöny  2009. május 29-i számában került kihirdetésre a 2009. évi XLI. törvény -  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról – amely a kártalanítás összegét már euróban határozza meg, ás összeghatárt 50.000 euróban állapítja meg. E törvénymódosítás a 2009 március 11-i  2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek kíván megfelelni.

E törvénymódosítás folytán tehát 2009. június 30. napjától a Betétbiztosítási Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.  Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül -  a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

Tehát  50.000 euró összegig  az Alap kártalanít. Ez 280,-Ft/euró árfolyammal 14 millió forintnak felel meg.  Ez azonban már egy összevont összeghatár: a betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan kell számítani.

Ebben az összegben tehát a kamat is benne van.

Csak az összeghatár meghatározása történik euróban – a törvény szerint a kártalanítási kifizetést forintban kell teljesíteni.
 
A kártalanítás kezdő időpontja

Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a hitelintézet tevékenységi engedélyt visszavonó határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után - a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételes esetben az Alap a Felügyelet engedélyével egy alkalommal legfeljebb 10  munkanappal meghosszabbíthatja a határidőt.

Az Alap köteles legalább két országos napilapban valamint a honlapján közzétenni a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Ezeket az adatokat az érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.

Közös betét
 
Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
 
Pénzmosás-gyanú

Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

Beszámítás a kártalanításba
 
Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel  vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a kártalanítási  hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

Mit ért a törvény betét alatt?
 
Ezt a 1996. évi CXII. törvény 2. sz. Melléklet 2. pontja a határozza meg:   Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Tehát a bankszámlaegyenleg is ide tartozik.  Ez a biztosítás egyaránt kiterjed magánszemélyek és gazdasági társaságok betéteire – de pl. önkormányzatokra,  költségvetési szervekre nem (Hpt.100.§).

Mi a helyzet az 50 ezer euró feletti résszel?
 
A 2008. évi LVI. törvény előszava szerint "a bankbetétek Országos Betétbiztosítási Alapból járó kártalanítása feletti részének kifizetésére a Kormány garanciát vállalt..."

Tehát ez alapján a jogi helyzet az, hogy  50 ezer eurónak megfelelő forintösszegig a betétest az OBA kártalanítja, ez fölött pedig a Kormány garantálja a megtérülést.

Hogy hogyan és miként az még nem teljesen világos – de ennyi talán elég lesz adott esetben ahhoz, hogy a Kormányt sikeresen pereljük.