Jog

 

Ezen eljárásokban a cégbíróság Ctv. által szabályozott ügyintézési határideje 1 munkaóra, kivéve az ún. áttéréses kérelmeknél, ahol az általános változásbejegyzési kérelmek esetén irányadó 15 munkanap.

A jogalkotó a magyar- sőt jórészt az európai bírósági eljárásjog –de még a közigazgatás területén is- példátlanul rövid ügyintézési határidő betarthatóságát azzal kívánta elősegíteni, hogy a cégbíróság vizsgálati jogkörét az ilyen kérelmek esetén igen szűkre szabta, és a Ctv. 48.§ /6/ bekezdésében mondhatni taxatíve meghatározta a vizsgálandó szempontokat. Ezek közül az egyik a cég-és változásbejegyzési nyomtatványok jogszabályszerű kitöltése, amely jogszabályon nem csak a  Ctv-t kell érteni.

A kizárólagos e-cégeljárás bevezetésétől  egy év eltelt, az egyszerűsített cégeljárások gyakorlata kialakult, e körben rendelkezésre áll néhány eseti döntés is, kiváltképp a Fővárosi Ítélőtábla 13. tanácsától. Ezeket a jogalkalmazók is olvashatták, hiszen a Bírósági Döntések Tárában, az Ítélőtáblai Határozatokban közzétételre kerültek.

A cégbíróságok havi ügyérkezésének átlagosan 40%-át teszik ki az egyszerűsített kérelmek.

Ezen adat is arra enged következtetni, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági élet résztvevői felismerték és megismerték az egyszerűsített cégeljárásokhoz kapcsolódó előnyöket, úgy az illeték és közzétételi költségtérítés , mint a cégbírósági igen rövid ügyintézési határidő tekintetében.

Az 1 munkaórán belüli cégbírósági eljárási kötelezettség a Ctv. legutóbbi, 2008. december 27-től hatályos módosítása- 2008. évi XCVI. tv.- óta szigorúbbá is vált azzal a törvényi előírással, hogy a bíróságnak ezen határidőben a határozatát meg is kell küldenie a jogi képviselő részére.

Nem véletlen tehát, hogy a cégbíróság jogszabályi kötelezettségének lehető legteljesebb megvalósulását  szigorú joggyakorlattal kívánja elősegíteni.

A szigorú joggyakorlat azonban nem jelent egyszersmind nehézkes eljárást, hiszen az ilyen kérelmeknek helytadó – tehát a cég-vagy változásbejegyzést elrendelő- határozat meghozatala a törvényi 1 munkaórás határidőn belül, elsődlegesen a cég-és változásbejegyzési kérelem nyomtatvány szabályos kitöltésén múlik.

A Ctv. 48.§ /2/ bekezdése kimondja, hogy a csatolandó okiratok körét a  Ctv. 3.sz. melléklete I. része tartalmazza, míg a törvényhely /3/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 3.sz. melléklet II. részében felsorolt okiratok nem képezik a cég-és változásbejegyzési kérelmek mellékletét, tehát azokat csatolni nem kell. A cégbíróság az egyszerűsített kérelmeket a Ctv.48.§/6/ bekezdése alapján- és kizárólag e szempontok szerint!- vizsgálja.

Bármennyire is egyszerű eljárásként kívánta bevezetni a jogalkotó az egyszerűsített cégeljárásokat, azzal, hogy elutasítási okként jelölte meg a kérelem formanyomtatvány nem jogszabályszerű kitöltését, igen könnyen elrontható eljárássá tette, amely maga után vonja a szükségképpeni elutasítást.

Így tehát a formanyomtatvány nem megfelelő előterjesztése miatt a kérelemnek megfelelő döntés nem 1 munkaóra alatt fog megszületni- ezen határidőben az elutasító határozat jön létre-, hanem majd csak a Ctv. 48.§ /9/ bekezdése szerinti ismételt előterjesztést követő 1 munkaórán belül.

A Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.44.137/2008/2. számú döntésében kifejtette, hogy a cégbíróság vizsgálódási jogköre az egyszerűsített cégeljárások tekintetében korlátozott, a jogi képviselőnek pedig sajátos „szűrő” szerepe, jogosítványa van. A Ctv. melléklete és a kérelem formanyomtatványa ehhez képest elkülöníti a csatolandó és a jogi képviselő őrizetében maradó okiratokat. Az egyszerűsített eljárásokban csakis a 3. sz. melléklet I. részében feltűntetett okiratok csatolhatók a kérelemhez és kizárólag ezeket kell feltűntetni a nyomtatvány megfelelő részén.

A 3.sz. melléklet II. részében felsorolt okiratokat pedig mindig az adott cégforma és az adott kérelem tartalma alapján kell összeállítani és ezek maradnak a jogi képviselő őrizetében, de ezeket fel kell sorolni a nyomtatvány megfelelő részén, a nem csatolt okiratok körében.

A Ctv. szerint a jogi képviselő valamennyi szükséges, de nem csatolandó okirat törvényességi szempontú vizsgálatát elvégzi, erről szóló nyilatkozata kötelező része a kérelem nyomtatványnak. / Itt jegyzem meg, hogy  nincs ilyen külön törvényességi nyilatkozat, azt a nyomtatvány tartalmazza, ha a kitöltésnél jelölik!/

A cégbíróság hatásköre annak vizsgálatára terjed ki, hogy az egyszerűsített kérelem valamennyi csatolt okiratot feltűnteti-e és ezek ténylegesen csatolásra is kerültek-e, továbbá, hogy a jogi képviselő az adott kérelem tárgyára és a cégformára irányadóan valamennyi okiratot megvizsgálta-e, amelyek az  őrizetében maradnak és amelyek felsorolása kötelező a nem csatolt okiratok közt a formanyomtatványon.

A cégeljárásban kötelező jogi képviseletre tekintettel a jogi képviselők akkor szolgálják a meglehetősen népszerű egyszerűsített cégeljárást választó cégek érdekeit, ha a fentieknek megfelelő elkülönítést a nyomtatvány kitöltésekor alkalmazzák és nem követik az eddigi rendszerinti gyakorlatot, miszerint valamennyi okiratot, amit egy adott eljárással összefüggésben elkészítenek vagy digitalizálnak becsatolják, „abból baj nem lehet” alapon.

Amennyiben a cégbíróság nem ezt tapasztalja , a kérelem szükségképpen elutasításra fog kerülni  azzal, hogy természetesen az elutasító végzés a részletes, érthető indokolást tartalmazza.

Figyelmükbe ajánlom még a Céghírnök 2008. novemberi lapszámában közzétett azon eseti döntést is, amely szintén az egyszerűsített cégeljárásban be nem nyújtható okiratokról szól.

A döntés kifejti, hogy a Ctv. 3.sz. melléklete I. része szerinti taxáció a jogi képviselőre is kötelezettséget ró: a jogi képviselő sem nehezítheti meg az egyszerűsített cégeljárás keretében eljáró, 1 munkaórás ügyintézési határidővel eljáró cégbíróság munkáját azzal, hogy különböző, jogszabály által elő nem írt mellékletekkel bővíti a kérelem tartalmát. Ezért a jogi képviselőnek kizárólag a Ctv. 3.sz. melléklete I. részének 1-7. pontjai alatt nevesített okiratokat kell és lehet csatolnia mellékletként, míg egyéb okiratokat nem csatolhat!
Ezen egyéb okiratok felsorolása viszont meg kell, hogy történjen a kérelem nyomtatvány megfelelő részén akkor, ha azok az adott kérelem tartalmára nézve szükségesek, a 3.sz. melléklet II/14. pontja szerint.
Így tehát egyszerűsített változásbejegyzési és áttéréses eljárásokban a 3.sz. mellékleten kívül a Ctv. 1. és 2.sz. mellékletei is relevánssá lesznek, az adott kérelem tárgyától függően.

Bármennyi ilyen okirat is van, ezek egyikét sem kell csatolni, ezek a jogi képviselő őrizetében maradnak. Ezen okiratok köre, ahogy az eseti döntés is írja, akár túl is terjeszkedhet a Ctv. 1-2.sz mellékletében felsorolt okiratokon, amennyiben azok meglétét a jogi képviselő szükségesnek ítéli.

A fentiekhez hasonló döntést rögzít a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.44.824/2008/2.számú határozata is.

Az egyszerűsített cégeljárás jogalkotó által bevezetett rendszere jó-e, helyes-e a cégnyilvántartás közhitelessége, mint alapelv szempontjából,  külön értekezés tárgya lehetne, ahogy az is, hogy a jogi képviselő miként biztosítja az őrizetében maradó cégiratok nyilvánosságát, hiszen erre jogi szabályozás nem született.

 

A közhitelesség érdekében végzett cégbírósági tevékenység korlátozott volta hosszú távon nem szolgálja a cégek érdekeit sem. Az olcsóság és gyorsaság oltárán feláldozott alapelv helyreállítását pedig nem lehet a törvényességi felügyeleti eljárások eszköz-és szankciórendszerével korrigálni. És azok az eljárások- az 1990. évi XCIII. törvény / Itv./ 65. §-a szerint- már nem is olyan olcsóak!

                        Dr. Király Kornélia
            megyei bírósági csoportvezető bíró