Jog

| |

A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el felszámolását. A felszámolás iránti kérelem a hitelezők kezében lévő, bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós - a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt - fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteteti. 

A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó azt az adós, miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1,- Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelező követelését határidőben vitatta. 

Miért előnyös az eljárás a hitelezőnek?

- nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül,
- az eljárás költsége fix összegű és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása (25.000,- forint közzétételi költségtérítés és az eljárás illetéke, mely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50.000,- forint, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 25 000,- forint.),
- az adós vagyona akár az eljárás egész tartama alatt ellenőrzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése előtt az ideiglenes vagyonfelügyelő által, a felszámolás elrendelését követően pedig a felszámoló által.  

Mik az eljárás hátrányai a hitelezők szemszögéből?

- az eljárás – a nem peres eljárások között - viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a törvény két év elteltét követően kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat előterjesztését,
- az eljárást kezdeményező hitelező követelése nem élvez elsőbbséget az eljárás során, mert a felszámolás jogerős elrendelésétől és a cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelezőket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelező követelésével egyidőben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv. 57.§-ban meghatározott kielégítési sorrendet is.

A követeléseket a felszámoló a Csődtörvény 57. § (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki.

A kielégítési sorrendben az első helyen, a,) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér követelése). Ezt követően, b,) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c,) pont: a gazdálkodó szervezetet terhelő járadék jellegű tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d,) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések), e,) pont: társadalombiztosítási és adó tartozások; f,) pont: egyéb követelések; g,) pont: késedelmi kamat;  h,) pont: az adós volt tagjainak követelése.

Tehát ha pl. a hitelezői követelés az 57. § (1) bekezdés f,)  pontja alá tartozik, a kifizetés során megelőzi, minden a,)-e,) pontos követelés.

A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása előtt minden hitelezőnek érdemes egy esélylatolgatást végezni. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozzásegít a követelés behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelés?

A hitelező előzetesen megbizonyosodhat az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzstőkéje, a bankszámlaszámok – melyek ellen, ha szükséges kezdeményezhető azonnali beszedési megbízás (inkasszó) -, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Természetesen akkor jár el a leggondosabban a hitelező, ha még a szerződéskötés előtt utánajár a szerződő partnernek, hogy a követelés érvényesítés procedúrája elkerülhetővé váljon.

Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo oldalon.