Jog

Címkék : osztalék

A számviteli törvény előírása szerint nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a – számviteli törvény szerint helyesbített – saját tőkéje nem éri el, vagy – figyelem! – a kifizetés után nem érné el a társaság törzstőkéjét.
1. A Gt.-ben meghatározott korlátok:

- kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető osztalék,
- a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról, fizetéséről, illetve
- nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét (például törzstőkéjét, alaptőkéjét).

2. Korlátok a számviteli törvényben

A számviteli törvényben, az osztalék fizetésével kapcsolatban meghatározott korlátok a következők:
- ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, ez esetben az eredménytartalék igénybevételére is lehetőség van (legfeljebb azonban a pozitív összeg erejéig),
- kettős könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

---