Jog

Címkék : munkavégzés

Abban az esetben, ha közép-, vagy felsőoktatási intézmény tanulója, illetve hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, akkor e tevékenységével kapcsolatosan pénzbeli juttatásban is részesül, így fontos a kifizetett összeg adójogi minősítése is.

Az Szja-törvény idevágó értelmező rendelkezése szerint (3.§ 71.pont) szakképzéssel összefüggő juttatásnak a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás minősül.
 
Amennyiben tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő szakmai gyakorlat időtartamára e tanulónak is díjazást kell fizetni. A díjazás havi összege nem lehet kevesebb a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvényben (továbbiakban: Szt.) meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél.
A tanulóknak adható egyéb juttatásokról e törvény 48.§-a rendelkezik, mely szerint:

„48. § (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - a külön jogszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.
(2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).

(3) A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján a miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében.”
A díjazás évfolyamonkénti összegét tanulmányi eredmény, illetve teljesítmény szerint a szakképző iskola - gazdálkodó szervezetnél megszervezett szakmai gyakorlat esetében a gazdálkodó szervezet - határozza meg, és köteles gondoskodni a díjazás összegének kifizetéséről is.
A díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb, vagy ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, illetőleg arányosan növelni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál hosszabb.

A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább húsz százaléka.  (A nyári adómódosítás ezt 30%-ra felvitte.) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegét emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.

Ebből a díjazásból adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:

 -a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát (35 750 forint) meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 ( 14 300 forint) százalékát meg nem haladó része;

-a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért ( 71 500 forint) meg nem haladó része.
 
A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában az adóterhet nem viselő járandóság, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül. Abban az esetben, ha a juttatás nem haladja meg a jogszabályban elismert összeget, akkor a diák e címen megszerzett bevételéből a kifizetőnek nem kell az adóelőleget levonnia.

A gyakorlati képzéssel összefüggő, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásait a 4/2002 (II.26) OM rendelet szabályozza.