Jog

Címkék : munkajog , vezető állású munkavállaló

Milyen munkajogi előnyökkel és kötelezettségekkel jár vezetőnek lenni? A vezető állású dolgozókra a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokat állapít meg. Ezeket ismertetjük.
Ki minősül vezetőnek?
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).

A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében – a munkavállaló tájékoztatása mellett - előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül.

Előnyök

A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.

A vezetővel létesített határozott idejű munkaviszony időtartama az általános szabályokkal szemben az öt évet is meghaladhatja.

Hátrányok

A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.
A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató  – az általános szabályokkal szemben – nem köteles indokolni, és nem kell felmondási időt sem biztosítani.
A vezető munkaviszonya rendes felmondással a betegszabadsága, táppénze stb. alatt is megszüntethető.

Rendkívűli felmondás

A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az általános szabályokkal szemben  a felmondás alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - gyakorolható.

Felszámolás, csődeljárás

Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazás a csőd- vagy felszámolási eljárás megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.

További munkaviszony tilalma

A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

A vezető
a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá
c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója [Mt. 139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
Ezektől a szabályoktól el lehet térni.

Kártérítési felelősség

Ha a vezető e tilalmakat megszegi, a munkáltató
a) kártérítést követelhet, vagy
b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.

A munkáltató e kártérítési igényét attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető a tilalomba  ütköző eljárásáról tudomást szerzett.

A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.

A vezető a vezetői tevékenységének keretében, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint  - tehát a magánvagyonával is felel.

Gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.

A vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, - az általános szabályoktól eltérően tizenkét havi átlagkeresetével felel.