Webáruház

Lapunk 2007-ben közölt egy jogesetet, melyben az elsőfokú közigazgatási bíróság a felperes keresetének helyt adott. A felülvizsgálati bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság ítéletével azonban a felperes keresetét elutasította. A felperes egyik szállodája működési engedéllyel rendelkezik általános belgyógyászati járó beteg és reumatológiai, valamint fizioterápiás járó beteg szakellátásra. A gyógyszálló vendégeinek többsége beutaló nélkül érkező gyógyvendég, akiket a felperes idegenforgalmi adó alól mentes személynek tekintett. Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél idegenforgalmi adónemben ellenőrzést végzett, melynek eredményeként adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes nem tekinthető egészségügyi intézménynek, gyógyvendégei nem mentesek az idegenforgalmi adó alól. Döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) 31.§ (1) bekezdés b) pontjára, 52.§ 34. pontjára, valamint az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény ( a továbbiakban: Eü. tv.) 81.§ (2) bekezdésére, 89.§ (1) bekezdésére és 100. §-ára alapította.